Miért látszik néha közelinek, néha meg távolinak a Hold az égen?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amikor az este elején nagyobbnak látod a Holdat, mint amikor már a fejed felett jár, vajon optikai illúziónak esel áldozatául, vagy valamilyen összetettebb tudományos válasz rejlik mögötte?

Veled is megesett már, hogy kora este, amikor az ég épphogy csak elkezdte felvenni sötétebb színét, rácsodálkoztál arra, hogy milyen nagynak tűnik a telihold? Később pedig, ugyanazon az éjjelen, amikor a Hold már magasabban járt, mintha összezsugorodott volna? Nem vagy vele egyedül: a csillagászok Hold-illúziónak hívják ezt a gyakran észlelt jelenséget, amelyet a fotósok előszeretettel használnak ki földöntúli szépségű éjjeli képeikhez.

Hihetően hangzó magyarázatok – de mi az igazság a Hold-illúzióról?

Napjainkban, amikor a tudomány és a megtévesztés néhányak fejében a hivatalos álláspontokkal ellentétes elméletek jelzői, legyen szó akár az üreges Föld vagy a gyíkemberuralom összeesküvés-elméletéről, könnyen bedőlhetnénk a tudományos szakszavakkal tűzdelt hamis Hold-illúzió-elméleteknek, amelyek kifejezetten hihetőnek hangozhatnak első hallásra. Az egyik ilyen magyarázat azt taglalja, hogy azért tűnik a horizonthoz közeli állapotában nagyobbnak a Hold, mint amikor már magasabban van pályáján, mivel az este elején a Hold fénye a Föld atmoszférájának nagyobb részén kell, hogy átvilágítson. Ugyan az igaz, hogy a sok levegő hatalmas prizmaként működik ekkor, így a Hold színét és alakját is másként észleljük ilyenkor, azonban nagyítóként nem állja meg a helyét.

A Hold optikai illúzió miatt tűnhet nagyobbnak a horizonthoz közelebb bizonyos perspektívákból, mint az éjszaka későbbi szakaszában, amikor már a fejünk felett jár
Fotó: Taro Hama e-kamakura / Getty Images Hungary

Egy másik elmélet, amelynek alapjai szintén a valóság talajából indulnak ki, hogy aztán pár centire a felszíntől a vad képzelet pszichedelikus légterébe csavart tornyot építsen fel, a Hold elliptikus pályáját teszi felelőssé a Hold-illúzióért. Valóban, a Hold nem kör, hanem ellipszis alakú pályán mozog, így néha tényleg közelebb kerül a Föld felszínéhez, mint máskor. Azonban mindössze 12-15 százalék különbség van a Hold pályájának Földhöz legközelebbi és legtávolabbi pontja között, amely szabad szemmel egyszerűen nem látható.

Az optikai illúzió a felelős

Sajnáljuk, ha valami velősebb, érdekesebb tudományos válaszra számítottál: a Hold-illúzió mögött egy egyszerű optikai illúzió áll. Azért ne keseregj ezen túl sokáig, mert kárpótlásul a kezedbe adunk majd egy nagyszerű partitrükköt is ezzel kapcsolatban, amellyel minimum a 6-7 éves gyerekeidet le tudod majd nyűgözni, de talán felnőtt-társaságban is megállja a helyét. 

No, de először rántsuk le a leplet a „változó méretű” Holdról. Alapvetően szemünk nagyszerűen fel tudja mérni, hogy a hozzánk közelebb eső tárgyak nagyobbak, a távol elhelyezkedőek meg kisebbek. Azonban a Hold annyira messze van tőlünk, hogy mindegy, a Föld melyik pontjáról tekintünk rá, ugyanakkorának tűnik. A csavar abban rejlik, hogy ha a horizonthoz közel pillantjuk meg a Holdat, amely előtt távoli házakat vagy hegyeket látunk csak, akkor a szemünk a távoli házak vagy hegyek méretével összehasonlítva nagyobbnak könyveli el a Holdat, mint amikor az ég tetején jár, ahol a Hold már messzebb van azoktól a tárgyaktól, amelyekhez könnyebben viszonyíthatnánk.

Nagyszerű, de egyszerű módon le is tudod tesztelni, hogy csak az elméd űz veled játékot, amikor a horizonthoz közeli Holdat nagyobbnak látod. Amikor úgy ítéled meg, hogy a Hold sokkal nagyobbnak tűnik, mint más éjszakákon, nyújtsd előre a kezedet magad elé, hunyd be a fél szemedet, és nézd meg, hogy melyik ujjaddal tudod pont letakarni a Holdat. Később, amikor már a fejed felett jár ez az égitest, ismétled meg ezt a tesztet: azt fogod tapasztalni, hogy pontosan ugyanaz az ujjad fog kelleni a pontos letakarásához, mint korábban, nem pedig egy kisebb vagy egy nagyobb ujjad. Vagy egyszerűen csak készíts a mobiloddal egy képet: ez felfedi, mekkora is valójában a Hold a többi tárgyhoz képest.

Jó szórakozást ehhez az egyszerű kis partitrükkhöz, és jó Hold-bámulást kívánunk!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.