Hajóbalesetek a Dunán régen és most: az egyik legemlékezetesebb szárnyashajó-tragédia

Olvasási idő kb. 3 perc

A legelső magyarországi folyami gőzhajóbaleset 1868-ban következett be a Dunán, és két halálos áldozattal járt. A legutóbbi veszélyes, tragédiával fenyegető, balesetközeli szituáció idén nyáron, július 28-án történt a Dunán, alig pár száz méterre a Hableány 2019-es budapesti elsüllyedésének helyszínétől. Annak ellenére, hogy a folyami hajózás az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, maga mögé utasítva a közúti, vasúti és légi közlekedést is, a legnagyobb folyónkon az első feljegyzett eset óta eltelt évtizedek sem voltak teljesen balesetmentesek.

Az első feljegyzett tragédia során a Slavonia gőzösbe ütközött a nála jóval nagyobb Karl Ludwig hajó két megye határán 1868-ban. Az első hazai folyami gőzhajóütközésként számontartott eset két utas halálát okozta, de öt évvel később a bíróság felmentette a balesetért felelősségre vont kapitányt. A technika fejlődésével újabb és újabb hajótípusok kerültek forgalomba, s az egyik legemlékezetesebb dunai hajószerencsétlenség is két ilyen, a gőzhajóhoz képest modern hajó balesetéből származott: egy utasszállító szárnyashajó ütközött egy tolóhajó bárkájával.

A Sirály I. szárnyashajó tragikus esete

1983. szeptember 5-én 14:45 kor indult útjára Bécsből a 45 utast és 6 főnyi személyzetet szállító Sirály I. nevű szárnyashajó, utasai között brit, osztrák, dán, német, liechtensteini és svéd turistákkal. Elérve az utazósebességet, az ausztriai Fischamend felé haladva utolért egy vele azonos irányban, völgymenetben haladó szovjet tolóhajót, amely maga előtt három megrakott bárkát tolt. A Vilnius tolóhajó nyomvonalában haladó Sirály későn kezdte meg előzési manőverét, amikor már túl közel volt az előtte haladó hajóhoz, így nem tudott tőle kellő távolságra kerülni. A tolt bárka végül oldalról magához rántotta a hozzá túl közel előzni próbáló, kisebb szárnyashajót, az pedig belecsapódott a bárka sarkába.

A fotó csak illusztráció, mégis elég ijesztő
Fotó: Extreme-Photographer / Getty Images Hungary

Ez történt a hajóbaleset során

A szárnyashajó a második üléssornál átszakadt a bárka élétől, főfedélzete és hajófeneke is ék alakban vágódott föl. Az ütközés következtében az első négy üléssor összepréselődött. A Sirály I. nyolc vízmentes légrekeszt tartalmazott az esetleges véghelyzetre felkészülve, de a hajó süllyedését ezek csak akkor képesek megakadályozni, ha mindössze egy rekesz sérül. Mivel a baleset következtében ezekből egyszerre kettő is megsérült, a hajó süllyedni kezdett.

Menteni a menthetetlent a Duna habjain

A történtek lelki súlya alatt a szárnyashajó kapitánya mentálisan azonnal összeroppant, képtelen volt a továbbiakban feladatát ellátni. Első tisztje súlyos fejsérülése miatt szintén nem tudott felülkerekedni a menthetetlen helyzeten, így a gépüzemvezetőn múlott, hogy megakadályozza a hajó totális süllyedését. Balázs László gépüzemvezető a menetirány szerinti jobb part felé kormányozta a hajót az utolsó pillanatokban, s ott zátonyra futtatta a nagyobb baj elkerülése érdekében.

Gyors helyzetfelismerésének és felelős döntésének köszönhetően mindössze két halálos áldozattal végződött a megdöbbentő incidens: az egyik halálos áldozat az ütközés fizikai behatásától a Dunába esett brit házaspár hölgytagja volt. Férjét sikerült időben kimenteni a folyóból, de az asszony csonkolt holttestét csak kilométerekkel arrébb találták meg halászok. A másik halálos baleset a fedélzeten történt, ahol egy osztrák nő fejjel a sétafedélzet ajtajának zuhant, s ezzel olyan mértékű koponyasérülést szenvedett, amely azonnali halálát okozta. 

A 45 utasból további 33 sérült meg, ebből kilenc fő súlyosan.

Ahogy a 2019-es Hableány katasztrófájánál is, itt is az előzéssel volt a baj: a dunai hajóbalesetek közül két emlékezetes is köthető így ezen manőverhez
Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary

Ítélet

A Sirály I. kapitányát azonnal őrizetbe vették, de a tapasztalatlan, nem megfelelő szakmai múlttal és csekély tekintéllyel rendelkező hajós még az események rekonstruálására sem volt képes a baleset bekövetkezése után alkalmas. Összefüggéstelen magyarázatai között ittasságára is hivatkozott. Később kiderült, amikor már konstatálta az események terhét, ismételten inkább a pohárhoz nyúlt, hiszen önmagát sem érezte kellően tapasztaltnak a helyzet érdemi kezelésére. A bíróság 5 év és 6 hónap szabadságvesztére ítélte.

A tragédia tragédiát szült

Másodfokon is jóváhagyott büntetésének letöltése után az exkapitány visszatért a fedélzetre, de már nem tiszti beosztásba, de így sem volt képes megemészteni a történteket, így pár év szolgálat után öngyilkosságot követett el.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.