Ezt az 5 tárgyat a háborúnak köszönheted: te is használod

Olvasási idő kb. 2 perc

Az első világháború mindennapi szokásokat is megváltoztatott. A lövészárkokból és haditechnikai újításokból születtek meg olyan tárgyak, amelyeket ma is nap mint nap használunk – a ballonkabáttól a papír zsebkendőig.

Nemcsak használati eszközök, hanem például az óraátállítás is a háborús szükség szülötte volt – írja az Index.

Karóra, cipzár és drón a frontvonalról

A klasszikus ballonkabát ma a brit elegancia egyik jelképe, de eredetileg a lövészárkok esőjétől és sarától védte a katonákat. A Burberry és az Aquascutum fejlesztette ki a könnyű, vízálló, zsebekkel ellátott kabátot, amely elég praktikusnak bizonyult ahhoz, hogy a háború után is a városi divat része maradjon.

A világháboru után is praktikusnak bizonyult a ballonkabát
Fotó: Christian Vierig / Getty Images Hungary

Ugyanebben az időben született meg a modern cipzár is. Gideon Sundback svéd mérnök az 1910-es években tökéletesítette a szerkezetet, amelyet először repülősök és tengerészek egyenruháin használtak.

A karóra is a harctéren vált nélkülözhetetlenné, amikor a katonák és pilóták nem tudtak többé zsebórával bajlódni. A csuklóra csatolható időmérő praktikumából hamar divat lett.

A háborúban a textilhiány új anyagokat is életre hívott. A papír zsebkendő alapjául szolgáló Cellucotton nevű anyagot a Kimberly-Clark gyár fejlesztette ki sebészeti kötözőként. A fronton dolgozó ápolónők azonban hamar rájöttek, hogy a vékony, eldobható lapka tökéletes higiéniai célokra is.

És ha ez nem lenne elég: a modern dróntechnológia első prototípusa, a „Kettering Bug” is az első világháború idején született meg.

Ha tetszett a cikk, olvasd el azt is, hogy a Balti-tenger mélyén rejtőző világháborús maradványokon hogyan virágzik az élővilág!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.