Darált hattyú és macskasült: ezek voltak az ínyencségek a középkorban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A középkori Európa gasztronómiája mai szemmel nézve gyakran bizarrnak, néha egyenesen gyomorforgatónak tűnik. Elődeink ugyanis sokszor olyan fogásokat fogyasztottak, amelyek minket ma már valószínűleg elborzasztanak.

A középkori átlagos étrend alapvetően egészséges volt, legfőképp kenyeret, zöldségeket és húst ettek. A korabeli európai kocsmák és fogadókban már különös ételekkel találkozhatott az ember – a nyúlembriótól a hattyúbélen át a teknősbékapitéig.

Amikor a hódfarok böjtös ételnek számított

A történészek szerint a középkori furcsa étkezési szokások a kereszténység hatására alakultak ki. A hívők hetente legalább három böjti napot tartottak, amikor teljesen lemondtak minden állati eredetű ételről.

Idézőjel ikon

Ennek oka, hogy a Biblia szerint olyan állatok fogyasztása, amelyek egy vízözön idején elpusztultak volna, ilyenkor szigorúan tilos volt.

A 3 napos böjt idején nem fogyasztottak szárazföldi állatokat. A hét többi napján nem volt ilyen korlátozás.
Fotó: unknown master, Wikimedia Commons

Magyarul: halakat, vízben élő állatokat ilyenkor is ehettek az emberek. A tehetősebb háztartásokban ilyenkor a számunkra ma már ismeretlen cetfajtából, a disznódelfinfélékből készült leves közkedvelt fogás volt. A tengerparti városok lakói különböző friss halas ételeket fogyaszthattak a böjt idején. de a szárazföld belsején élőknek már gyakran csak romlott hering jutott.

Az emberek így rákényszerültek a talán túlzott kreativitásra, amely sokszor olyan furcsa alternatív megoldásokhoz vezetett, mint a hódfarok, a teknősbékapite, a különböző hattyúételek vagy akár a kagylólúd (barnacle goose). Ezeket sokáig teljesen vízi élőlényeknek hitték, így böjt idején is fogyasztották őket. Továbbá gyakran került az asztalra ilyenkor olyan étel is, mint a sült macska, amelyet babonás félelemből sátáni lénynek tituláltak.

A 16. századi reformáció szerencsére eltörölte ezeket az étrendi megszorításokat, és lehetővé tette, hogy az emberek olyan ételeket fogyasszanak, amilyeneket csak akarnak.

Ez a cikk bemutatja, hogyan vált a középkorban ördögi szimbólumnak tartott konyhai eszköz mára a mindennapi étkezés megszokott eszközévé.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Baráth Lilla
Baráth Lilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.