De vajon mi történt pontosan azon a bizonyos indonéziai hegycsúcson, ami ennyire átalakította a világot?
A világ egyik legnagyobb vulkánkitörése
A Tambora vulkán 1815 áprilisában olyan erővel tört ki az indonéziai Szumbava szigetén, amely a modern emberiség történelmében máig példátlan. A Vulkáni Robbanási Indexen (VEI) – amely a robbanásos vulkánkitörések erejét méri – a vulkánkitörés 5-ös fokozatot ért el. (Összehasonlításképpen: a híres Vezúv kitörése „csak” 4-es erősségű volt.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vulkánkitörés nagyságát és erejét szinte felfoghatatlanul nagynak lehet tekinteni: a vulkánból több tíz köbkilométernyi kőzet, hamu és forró gáz zúdult ki, amit több száz kilométer távolságban is hallottak, sőt, egyes híresztelések szerint a robaj egészen Ausztráliáig elért.
A Tambora nem csak egy egyszerű vulkánkitörés volt: az erőteljes robbanás következtében az égbe emelkedett hamu- és gáztömeg eltéríttette a napfényt, vagyis olyan drámai változást hozott a világba, amely módosította a globális időjárást.
A Tambora kitörése a három legpusztítóbb vulkáni események közé tartozik – az 536-os krími és az 1883-as Krakatau kitörés mellett. Az ekkora méretű kitörések ritkák, és óriási hatással vannak a Föld éghajlatára, valamint az emberi civilizációra.
Hová tűnt az 1816-os nyár?
Az 1816 az egyik legkülönlegesebb év volt a történelemben, ekkor a nyár szinte teljesen eltűnt.
A Tambora vulkánkitörés után a légkör tele volt kén-dioxid gázokkal, amelyek a Föld légkörében finom rétegeket képeztek, ezáltal blokkolták a napfényt.
Mi lett az eredménye? Abban az évben egy szokatlanul hideg, sötét és zord év következett, és az 1816-os évet később „nyár nélküli évként” emlegették.
Furcsa lenne, ha júniusban havazna? Pedig pontosan ez történt New Yorkban: júniusban hó borította a várost, ráadásul olyan alacsony volt az átlaghőmérséklet, hogy a mezőgazdasági termények nem értek be. Európában szintén hasonló volt a helyzet: az aratás elmaradt a szokatlanul hideg és csapadékos időjárás miatt, ennek következtében tömeges éhezés vette kezdetét. Több helyen a szegénység és a drasztikus élelmiszerhiány miatt lázadások törtek ki, az emberek pedig kénytelenek voltak elhagyni a lakhelyüket, hogy máshol keressenek maguknak élelmet.
Ez az év nemcsak a természet miatt volt zord, hanem a társadalmi rend is megingott.
Hogyan befolyásolta a Föld forgását a vulkánkitörés?
Bár elsőre kissé furcsának hangzik, a Tambora vulkánkitörés valóban hozzájárult a Föld forgásának minimális megváltozásához. A vulkán által kibocsátott hatalmas mennyiségű anyag eloszlása a légkörben kissé megváltoztatta a bolygó súlyelosztását. Igaz, a változás kicsi volt, a tudósok mégis úgy vélik, hogy a Föld forgására ez is kimutatható hatással volt.
Ideje tanulni ezekből a történelemleckékből
A Tambora kitörése rávilágít arra, hogy a természet milyen hatalmas és váratlan hatással lehet az emberiségre, valamint megmutatja azt is, hogy valójában mennyire törékeny az élelmiszerláncunk és az időjárás egyensúlya. Egyetlen nagy esemény következtében is teljesen átalakulhat a klímaváltozás és a globális időjárási rendszer.
A Tambora vulkánkitörés a történelem egyik legpusztítóbb vulkáni eseménye volt.
Hogyan tűnhetett el ez a város percek alatt? Olvasd el a cikket ide kattintva, hogy megtudd, melyik súlyos katasztrófa követelt 20 ezer áldozatot.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
