Nyolc óra szórakozás – fesztiválélet a szocializmusban

Olvasási idő kb. 2 perc

Manapság annyi fesztivált rendeznek Magyarországon, hogy a kínálatból nehéz válogatni – na nem azért, mert nem találhatná meg minden műfaj kedvelője azt a rendezvényt, amely hozzá a legközelebb áll, hanem azért, mert a pénztárcánk komoly határokat szabhat a bulizásnak. Régen ez viszont egészen másként volt.

Miközben gombamód jelennek meg újabbnál újabb fesztiválok – hogy aztán egy részük nyomtalanul eltűnjön –, nehéz elképzelni azt a kort, amikor még nem léteztek ilyenek.

Pedig a hetvenes évek előtt egyáltalán nem volt a mai értelemben véve zenei fesztiválja Magyarországnak.

Koncerteket persze tartottak, na és ott volt a Táncdalfesztivál is, ám azt sokkal inkább nevezhetnénk zenei tehetségkutatónak vagy akár dalversenynek, mint fesztiválnak.

A Táncdalfesztivál, amely sokakat tett ismertté

Ez a sorozat rengeteg, a kort meghatározó énekessel ismertette meg a magyar zenehallgatókat, nem csoda, hogy 1966-tól egészen 1972-ig évről évre megtartották, később pedig újra meg újra megpróbálták újra életre hívni a kezdeményezést. Katona Klári, Korda György, Szulák Andrea, Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa vagy Harangozó Teri neve is ezzel a meghatározó műsorral vált ismertté.

Kattints a képre, és megnyílik a galéria, amely után a cikk még folytatódik.

Galéria ikon

11

Galéria: Fesztiválok a szocializmusból
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Az első táncdalfesztivál sikere után a zenét is a politika szolgálatába állítani kívánó pártvezetés kapva kapott az alkalmon, hogy a pol-beat mozgalom Magyarországon is szárba szökkenőben van: 1967-ben megrendezték az első országos pol-beat fesztivált. 

Az Atlasz, a Syrius, Mikes Éva táncdalénekes és Vámos Tibor néven Vámos Miklós író is felléptek a fesztiválon, melyet a következő évben ismét megrendeztek, de totális érdektelenségbe süllyedve az enyészeté lett.

Voltak régen valódi fesztiválok is

1968-ban elindult aztán a Tabáni Majális: LGT, Hobo, Mini, Beatrice, mindenki zenélt itt, aki igazán számított a korszakban. Az ingyenes buli 1984-ben az LGT feloszlásával véget ért, de 1997-ben ismét életre hívták, és azóta is megrendezik, még ha teljesen mást is jelent ma, mint egykor.

A hetvenes években rendezett két Magyar–szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál sem pont arról a típusú szórakozásról szólt, mint egy mai hasonló esemény: 1975-ben és 1977-ben, majd még 1981-ben is tartottak hasonló találkozót, némi politikai felhanggal átitatva.

Persze a valósághoz hozzátartozik az is, hogy a korszakban a maihoz hasonló fesztiválok is beindultak. Elsőként a Szegedi Ifjúsági Napok, 1967-ben, majd igazi, korabeli all-star lineuppal 1973-ban a Miskolci Rockfesztivál jelentette a valóban felhőtlen szórakozást. 1975-ben elindult az EFOTT is, majd a nyolcvanas években egészen sok hasonló eseményt szerveztek, főként rock vagy esetleg punk vonalon. 1983-ban először érkeztek külföldiek is fellépőként, a Nazareth és a Toto Coelo álltak akkor színpadra.

Idézőjel ikon

Aztán jött a rendszerváltás, 1991 és a Budapesti Búcsú a hazai rock színe-javával és az eseményen dolgozó Gerendai Károllyal,

a többi pedig történelem, hiszen 1993-ban megrendezték az első Szigetet is. Ezt pedig azóta nagyon sok Sziget és rengeteg más fesztivál is követte: nyarainkat gyakorlatilag kitölteni is képesek ezek az események.

Ha kíváncsi vagy a szocializmus plakátjainak világára, ezt a galériánkat is lapozd végig!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.