A velencei kurtizánok és az ókori egyiptomi hentesek lábbelije: férfi- vagy női viselet a magas sarkú?

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy dokumentumfilmben egyszer azt javasolták, hosszú repülős úton viseljünk tűsarkút. Nemcsak azért, hogy vész esetén az ablak üvegét ki tudjuk törni a cipő sarkával, hanem azért is, hogy tengerbe vagy óceánba zuhanás esetén védekezésül, a támadni készülő cápa szemét kinyomhassuk a tűsarokkal. Na, és mi nők, ezt az életmentő viseletet is a férfiaknak köszönhetjük.

A történelem során napjainkig valószínűleg még mindig többet viseltek magas sarkút a férfiak, mint a nők, de nem először fordul elő, hogy egy férfiviseletet megirigyelnek és átvesznek a nők, a pasik ruhatárából pedig teljesen kikopik. A harisnyához, a farmerhez és a garbóhoz hasonlóan a magas sarkúval is így volt.

Úgy tartják, hordták már:

  • az ókori Egyiptom hentesei, akik nem akartak bokáig vérben tocsogni,
  • az ókori római amfiteátrumok (nyilván férfi, mert csak az volt) színészei, akiket a publikum jobban kellett, hogy lásson (minél fontosabb volt a megtestesített figura, annál magasabb a sarok),
  • a perzsa lovas katonák a 9. században, mert stabilabban tartotta lábukat a kengyelben a magasabb sarok.

A perzsák az 1600-as évek elejére megismertették Európát is praktikus viseletükkel. Divatba is jött, főleg a nemesség körében, és ahogy az lenni szokott, státusszimbólummá is vált. Nyilván, hiszen ha valaki ebben tudott tipegni, az biztos nem a macskaköves sikátorok hömpölygő mocskában gyalogolt vele, tehát eleve árulkodott viselője társadalmi helyzetéről.

XIV. Lajos imádta

Amikor XIV. Lajos már végképp nem bírt magával, pipellője sarkát pirosra festette.

Így festett a Napkirály piros sarkú cipőben
Fotó: hrstklnkr / Getty Images Hungary

Ezzel egyrészt megkülönböztette magát, másrészt kegyet gyakorolhatott udvartartása kedvenc tagjai között, amikor egy szűk, beavatott rétegnek megengedte a piros sarok viselését. Mindenki másnak tilos a piros! Így aztán ránézésre tudta mindenki, kik a Napkirály aktuális kegyeltjei.

Az első nők magas sarkúban

  • a velencei kurtizánok, akik felfedezték, milyen sudár alkatúvá válhatnak benne
  • Medici Katalin, aki 1553-ban magas sarkúban mondta ki a boldogító igen II. Henriknek, a francia trónörökösnek
  • I. Erzsébet angol királynő, aki 1595-ben már előszeretettel pipiskedett magas sarkúban a feljegyzések szerint
  • a japán gésák, akik szintén felfedezték maguknak a magasított talpkiképzés alakra gyakorolt jótékony hatását, és a mai szemmel furcsának tűnő fehér, teniszzoknira emlékeztető fuszeklivel léptek egy platformtalpú tangapapucsra, azaz flip-flopra emlékeztető és nyilván borzasztóan kényelmetlen lábbelibe

Európában a francia forradalom és Napóleon letörölte a magas sarkú arcáról a diadalittas vigyort, és egy időre sufniba parancsolta a viseletet. A férfi-magassarkúnak ezzel végleg leáldozott, de a nők a 19. század közepe körül visszakapták a hosszabb lábak illúzióját a magas sarkaknak köszönhetően. A világháborúk során persze kisebb baja is nagyobb volt mindenkinek, mint a sarokmagasság vagy a hosszú comb, de az 1950-es években már újra lehetett ezekre fókuszálni. Az 1970-es évektől pedig elkezdett töretlenül felfelé ívelni a magas sarkú cipő karrierje, immár mint szexepiles női viseleté.

Néhány őrült kreáció a készletből

1963-ban Londonban kapták lencsevégre ezt a kerekes sarkú cipőt. Gyorsabban haladni biztosan nem lehetett vele gurulva sem, de sokkal nagyobbat perecelni bizonyára.

Viselőjének két kerékkel több volt a kelleténél
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

1973-ban Tokióban egy cipőboltban próbálták fel ezt a cipőt, amely 51 centiméterrel tette magasabbá viselőjét – mindaddig, amíg bírt benne egy helyben állni, aztán lesegítették az emeletnyi magasságból, és feltehetően azonnal visszasírta lapos balerinacipőjét.

Talán egy kicsit túlzásba estek
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Ha nincs szívünk otthon hagyni a házi kedvencet, a magas sarok erre is kínál megoldást.

Hal-latlanul jó
Fotó: GeorgePeters / Getty Images Hungary

Így aztán mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?