A velencei kurtizánok és az ókori egyiptomi hentesek lábbelije: férfi- vagy női viselet a magas sarkú?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy dokumentumfilmben egyszer azt javasolták, hosszú repülős úton viseljünk tűsarkút. Nemcsak azért, hogy vész esetén az ablak üvegét ki tudjuk törni a cipő sarkával, hanem azért is, hogy tengerbe vagy óceánba zuhanás esetén védekezésül, a támadni készülő cápa szemét kinyomhassuk a tűsarokkal. Na, és mi nők, ezt az életmentő viseletet is a férfiaknak köszönhetjük.

A történelem során napjainkig valószínűleg még mindig többet viseltek magas sarkút a férfiak, mint a nők, de nem először fordul elő, hogy egy férfiviseletet megirigyelnek és átvesznek a nők, a pasik ruhatárából pedig teljesen kikopik. A harisnyához, a farmerhez és a garbóhoz hasonlóan a magas sarkúval is így volt.

Úgy tartják, hordták már:

  • az ókori Egyiptom hentesei, akik nem akartak bokáig vérben tocsogni,
  • az ókori római amfiteátrumok (nyilván férfi, mert csak az volt) színészei, akiket a publikum jobban kellett, hogy lásson (minél fontosabb volt a megtestesített figura, annál magasabb a sarok),
  • a perzsa lovas katonák a 9. században, mert stabilabban tartotta lábukat a kengyelben a magasabb sarok.

A perzsák az 1600-as évek elejére megismertették Európát is praktikus viseletükkel. Divatba is jött, főleg a nemesség körében, és ahogy az lenni szokott, státusszimbólummá is vált. Nyilván, hiszen ha valaki ebben tudott tipegni, az biztos nem a macskaköves sikátorok hömpölygő mocskában gyalogolt vele, tehát eleve árulkodott viselője társadalmi helyzetéről.

XIV. Lajos imádta

Amikor XIV. Lajos már végképp nem bírt magával, pipellője sarkát pirosra festette.

Így festett a Napkirály piros sarkú cipőben
Fotó: hrstklnkr / Getty Images Hungary

Ezzel egyrészt megkülönböztette magát, másrészt kegyet gyakorolhatott udvartartása kedvenc tagjai között, amikor egy szűk, beavatott rétegnek megengedte a piros sarok viselését. Mindenki másnak tilos a piros! Így aztán ránézésre tudta mindenki, kik a Napkirály aktuális kegyeltjei.

Az első nők magas sarkúban

  • a velencei kurtizánok, akik felfedezték, milyen sudár alkatúvá válhatnak benne
  • Medici Katalin, aki 1553-ban magas sarkúban mondta ki a boldogító igen II. Henriknek, a francia trónörökösnek
  • I. Erzsébet angol királynő, aki 1595-ben már előszeretettel pipiskedett magas sarkúban a feljegyzések szerint
  • a japán gésák, akik szintén felfedezték maguknak a magasított talpkiképzés alakra gyakorolt jótékony hatását, és a mai szemmel furcsának tűnő fehér, teniszzoknira emlékeztető fuszeklivel léptek egy platformtalpú tangapapucsra, azaz flip-flopra emlékeztető és nyilván borzasztóan kényelmetlen lábbelibe

Európában a francia forradalom és Napóleon letörölte a magas sarkú arcáról a diadalittas vigyort, és egy időre sufniba parancsolta a viseletet. A férfi-magassarkúnak ezzel végleg leáldozott, de a nők a 19. század közepe körül visszakapták a hosszabb lábak illúzióját a magas sarkaknak köszönhetően. A világháborúk során persze kisebb baja is nagyobb volt mindenkinek, mint a sarokmagasság vagy a hosszú comb, de az 1950-es években már újra lehetett ezekre fókuszálni. Az 1970-es évektől pedig elkezdett töretlenül felfelé ívelni a magas sarkú cipő karrierje, immár mint szexepiles női viseleté.

Néhány őrült kreáció a készletből

1963-ban Londonban kapták lencsevégre ezt a kerekes sarkú cipőt. Gyorsabban haladni biztosan nem lehetett vele gurulva sem, de sokkal nagyobbat perecelni bizonyára.

Viselőjének két kerékkel több volt a kelleténél
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

1973-ban Tokióban egy cipőboltban próbálták fel ezt a cipőt, amely 51 centiméterrel tette magasabbá viselőjét – mindaddig, amíg bírt benne egy helyben állni, aztán lesegítették az emeletnyi magasságból, és feltehetően azonnal visszasírta lapos balerinacipőjét.

Talán egy kicsit túlzásba estek
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Ha nincs szívünk otthon hagyni a házi kedvencet, a magas sarok erre is kínál megoldást.

Hal-latlanul jó
Fotó: GeorgePeters / Getty Images Hungary

Így aztán mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.