Több ezer éve fagyott vírusok éledhetnek fel: a tudósok figyelmeztetnek

Olvasási idő kb. 2 perc

A klímaváltozás hatására olvadó permafroszt, azaz a tartósan fagyott talaj nem kevés veszélyt rejt magában.

A mára már szinte teljesen eltűnt vírusok mamutgyapjúban, szibériai múmiákban, őskori farkasokban és a spanyolnátha egy Alaszkában eltemetett áldozatának tüdejében bukkantak fel. A tudósok attól tartanak, hogy a globális felmelegedés további, régen eltűntnek hitt vagy akár ismeretlen vírusokat szabadíthat az emberiségre. A kutatók – akik között megtaláljuk a mikrobiológia vagy a geotudomány szakértőit is – közel egy évtizede követik a „zombivírusokat”, amelyek a gyorsan olvadó permafrosztból előkerült leletekből származnak.

A permafroszt veszélyei

Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseilles-i Egyetem professzora úgy találta, hogy az általa „zombivírusnak” nevezett ősi mikrobák továbbra is képesek megfertőzni a tenyésztett amőbákat. Claverie óvatosságra int: „Nincs hivatalos bizonyítékunk arra, hogy az amőbaspecifikus vírusokon kívül más vírusok is túlélhetnének ilyen sokáig, de semmi okunk kételkedni abban, hogy képesek rá. Nem szeretnénk vállalni a kockázatot, hogy a zombivírussal újabb világjárványt szabadítsunk az emberiségre csak azért, hogy bebizonyítsuk, valóban így van.”

Vírus egy múmiából

Mivel ezek a vírusok évezredekig szunnyadtak a talajba fagyva, az sem biztos, hogy az emberek vagy állatok immunisak lennének rájuk. Ahogyan a permafroszt felolvad, ősi baktériumok is életre kelhetnek – valószínűleg ez történt 2016-ban, amikor Szibériában lépfenejárvány tört ki. A himlőt, amit az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint 1980-ban hivatalosan is felszámoltak világszerte, 2004-ben egy 300 éves szibériai múmiából mutatták ki. Ugyancsak megőrződött az 1918-as spanyolnáthajárványt okozó influenzavírus genomikus anyaga egy Alaszkában exhumált tetemben.

Megfagyott mamutokból és farkasokból származnak

Az egyik azonosított vírus, a Pithovirus sibericum 2014-ben, 30 méter mélyről került elő az olvadó permafrosztból Szibériában. A 30 000 éve szunnyadó, a vírusok között óriásinak számító mikroba volt az első, amelyről a tudósok bebizonyították: még ennyi idő elteltével is fertőz. Bár a vírus nem veszélyes emberekre, a kísérlet során használt amőbákat megfertőzte, majd elpusztította. Hasonló eredménnyel zárult a szintén szibériai maradványokból azonosított Mollivirus sibericum vizsgálata. Elhullott és a jégben konzerválódott mamutok gyapjából azonosították a Pandoravirus mammoth és a Pithovirus mammoth nevű vírusokat. Az afrikai sertéspestis okozójának ősi rokonát, a Pacmanvirus lupust egy fagyott szibériai farkas 27 000 éves zsigereiből izolálták a kutatók.

Megfagyott mamutgyapjúból is izoláltak vírusokat
Fotó: Aunt_Spray / Getty Images Hungary

A nemzetközi tudóscsoport egyetért abban, hogy mindeddig „alábecsülték annak kockázatát, hogy az ősi vírusok fertőzőképesek maradhatnak”. A tudósok úgy vélik: a globális felmelegedés erősödésével a permafroszt olvadása gyorsuló ütemben folytatódik, és a „zombivírusok” akár közegészségügyi veszélyt is jelenthetnek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.