A Mount Everest meghódításának oxigénpalack nélkül nekivágó Suhajda Szilárd már több mint egy napja nem adott magáról életjelet: a hegymászás világában ez nem jelentene feltétlenül tragédiát, de utolsó bejelentkezése óta mások már megmászták a csúcsot, de sem felfelé, sem lefelé vezető útjukon nem látták őt. Felesége legfrissebb tájékoztatása szerint egy másik csapat látott egy feltehetően emberi alakot a négyes tábor fölött: ez adhat reményt megtalálására.
A Mount Everest, más néven Csomolungma a Himalája hegység része, egyben a Föld legmagasabb hegycsúcsa is. 8848,86 méteres magasságával Kína és Nepál határán található, a hegymászók életének egyik legnagyobb kihívását jelenti.
Van, aki szinte évről évre megmássza, és van olyan rekorder serpa is, aki már 27-szer járt ezen a ponton.
Ez ugyanakkor közel sem jelenti azt, hogy a hegy veszélytelen – a halálzóna kifejezést nagyon is komolyan kell venni esetében.
Magyar rekord is fűződik az Everesthez idén
A 2023-as mászószezonban május 23-ig tíz halálos áldozat került ki azon hegymászók köréből, akik megkísérelték a csúcsra való feljutást: négyen serpák, négyen pedig hegymászók voltak. A Euronews forrásai szerint 2023-ban a fagyási sérülések és a magassági betegség is gyakrabban vezetnek tragédiához, mint amit megszoktak a hegyen – az alaptáborban tartózkodók nem láttak annyi mentést sem korábban, mint idén.
Volt olyan nap, amikor 25 alkalommal berregtek fel a helikopterek.
Ennek oka lehet az, hogy 2023-ra rekordmennyiségű mászóengedélyt adtak ki a helyi hatóságok, 478 azok száma, akik megpróbálhatják meghódítani a csúcsot. Május 19-ig ez 350 embernek sikerült is, köztük volt egy magyar, Price Márton Péter is, aki május 14-én érte el azt. A magyar férfi 29 évesen ért el a csúcsra, ezzel a legfiatalabb a magyarok közül, aki ide feljutott, de világviszonylatban is hatodik legifjabb. Serpája rekordot állított be, a Londonban élő mászó kísérése során 26. alkalommal érte el a magaslatot – igaz, azóta ezt a rekordját már megdöntötték.
Ez a hegymászás csúcsa
Egy ilyen híres, nagy falatot és komoly trófeát jelentő, ugyanakkor veszélyes hegyen nem meglepő, hogy egymást érik a rekordok. Sokan vannak, akiket vonz az, hogy hatalmas teljesítményt nyújtva felérjenek a csúcsig: erre az eredményre biztosan igaz, hogy az odáig vezető út sokkal értékesebb, mint maga a pillanat, amikor megérkeznek a világ tetejére.
Nagyon komoly felkészülés, anyagi áldozat és emberi erőfeszítés eredménye az, ha valaki feljut a Mount Everestre.
Ez emeli a serpák teljesítményét, akik nem egyszer vagy kétszer, de tucatszor, sőt, akár több tucatszor is felmásznak, közben segítve a hegymászókat. Ők nemcsak gyakorlott mászók, de azok is egyben, akik előkészítik a terepet az expedícióknak, köteleket feszítenek ki, mászófelszerelést visznek fel, sátrakat telepítenek: Kenton Cool, a Csomolungma egyik rekordere szerint – rá még visszatérünk – nélkülük kevés nyugati ember juthatna fel a csúcsra.
Van serpa, aki 28 alkalommal járt már fenn
A serpák legleglegje jelenleg Kami Rita, aki 53 éves korára már 28 alkalommal jutott fel a csúcsra. Május 23-án járt ott utoljára: a Seven Summit Tracks mászócég alkalmazottja, és már 1992 óta visz mászókat a csúcsra. A tavalyi évben is ő tartotta a legtöbb mászás rekordját, akkor még 26 alkalmat számolva, de Price Márton Péter serpája, Pasang Dawa beállította azt.
Kami Rita azonban mindössze két nap múlva egy 27., majd két napja egy 28. alkalommal is elért a csúcsra.
(Szüksége is volt az újabb rekordra, mivel Pasang Dawa is járt közben 27. alkalommal odafenn.) A rekorder serpa apja nyomdokaiba lépve választotta a mesterséget, és nem csak a Csomolungmán járt már: a Manaszlut, a K2-t és a Lhocét is meghódította már.
A hegymászók közül hasonlóan impozáns rekordot birtokol a már említett Kenton Cool, aki eddig 17-szer járt a csúcson. 19 éves kora óta a hegyek szerelmese a brit férfi, aki több mint tucatnyi sikeres mászásával a Csomolungmát legtöbbször megmászó nem nepáli címével büszkélkedhet. 2004 óta jár a hegyre, volt olyan év is, melyben kétszer is eljutott a csúcsra, és még 2-3 évig szeretné is megmászni azt, utána búcsút int neki: a Kancsendzönga és a Makalu vonzza a férfit.
Tragédiák helyszíne is egyben
A szép sikerek mellett ugyanakkor tragédiák helyszíne is a Csomolungma. Több mint 300 mászó vesztette már életét a hegyen, a szám pedig évről évre lassan nő. Gárdos Sándor és Várkonyi László is itt vesztették életüket: az elmúlt 30 évben a Mount Everest megmászásának halálozási aránya körülbelül 1%, a halálesetek aránya a sikeres próbálkozásokhoz képest azonban 4% körül van.
A hegyeken általánosságban véve több a haláleset ereszkedés közben, amikor a kimerült mászók figyelme és tartalékai már nem olyanok, mint régen voltak, de az Everest esetében ez kicsit más. Ugyan egy 2006-os tanulmány még a halálesetek több mint felét tette az ereszkedés idejére,
egy még nem publikált kutatás szerint most már inkább felfelé úton éri a mászókat halál.
A Mount Everesten előforduló halálokok közé az akut hegyibetegség, az esések, a lavinák, a kimerültség, a hasadékok és a kihűlés tartoznak. A leggyakrabban a hegyibetegség és a kimerültség a halál oka: a halálzónában, a 8000 méter feletti területeken 16-20 óránál hosszasabb tartózkodást nem javasolnak, mivel itt az oxigénnyomás nagyon alacsony, így palack nélkül kevés időt tölthet el biztonságban valaki a csúcs környékén.
Suhajda Szilárd vállalkozásának egyediségét épp a palack nélküli, úgynevezett tiszta mászás adta – így magyar még nem jutott fel erre a csúcsra, és az összes sikeres csúcstámadásnak is csak 2 százaléka történt oxigénpalack nélkül. Az, hogy ennyi idő után nincs róla hír, jó jelnek nem nevezhető.
A magasban hóvakság és fagyási sérülések is veszélyeztetik a mászókat, ettől is annyira veszélyes ez a hegy.
Suhajda korábbi sikeres mászásánál is előfordult már, hogy hosszabb időre megszakadt vele a kapcsolat, így reménykedhetünk abban, hogy előkerül, de ezen a hegyen bármi megtörténhet.
