Még a hazai erdőket is a rómaiaknak köszönhetjük: ezt adták nekünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha ma végigsétálunk egy hazai erdőben, talán nem is sejtjük, hogy az ott álló gesztenyefák némelyikének létezését a rómaiaknak köszönhetjük. Az ókori birodalom ugyanis nemcsak utakat, fürdőket és jogrendszert hagyott ránk, hanem a kontinens erdőségeinek arculatát is átalakította, többek között a szelídgesztenye meghonosításával.

A szelídgesztenyék (Castanea sativa) Európa-szerte szinte mindenütt előfordulnak, és bár manapság inkább az őszi vásárok sült gesztenyéivel azonosítjuk őket, ezek a fák valójában évszázadokon át a megélhetés, az építkezés és a birodalmi terjeszkedés kulcsszereplői voltak. Svájci kutatók nemrégiben bizonyítékot találtak arra, hogy a Római Birodalom terjeszkedése során tudatosan honosították meg ezeket a fákat, főként a faanyaguk, nem pedig a termésük miatt.

Nem csak szép, időtálló is

A rómaiak gyorsan újrasarjadó, időtálló fájukért kedvelték a gesztenyét, amely kiváló alapanyagot nyújtott katonai erődítmények és egyéb építmények számára. A fák gondozásához szükséges technikákat is magukkal vitték és terjesztették Európa-szerte, így olyan régiókban is elterjedtté vált a gesztenyefa, ahol a jégkorszak után már nem volt őshonos. A pollenminták alapján jól nyomon követhető a gesztenyefák megjelenése és eltűnése is: az 1. század környékén, a Római Birodalom csúcspontján ugrásszerűen nőtt meg az előfordulásuk, majd a birodalom hanyatlásával csökkent, amikor az ültetvényeket elhagyták.

Nemcsak a legelső útjainkat, de a hazai erdőket is a rómaiaknak köszönhetjük
Fotó: Xurxo Lobato / Getty Images Hungary

A gesztenyefák később, a középkorban újra fontossá váltak, különösen hegyvidéki területeken, ahol más növények nem éltek meg. Ilyen például a svájci Ticino kanton, ahol az óriásira nőtt gesztenyefák ma is a római örökség élő bizonyítékai. A gondozott gesztenyések akár 1000 évig is élhetnek, míg a vadon élő társaik élettartama mindössze 200 év.

A szelídgesztenye ma is része az európai gasztronómiának és kultúrának, de a változó éghajlat és az elhagyott ültetvények miatt veszélybe kerülhet a fennmaradásuk. A rómaiak viszont egyértelműen elérték, hogy ezek a fák ne csak a múlt, hanem a jelen és talán a jövő európai tájképének is meghatározó szereplői legyenek.

Ha kíváncsi vagy rá, miért nem hordhattak nadrágot a rómaiak, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.