Elsüllyedt vulkánoktól eredhet az elveszett világ legendája

Olvasási idő kb. 3 perc

Atlantisz, az elveszett világ történetét mindenki ismeri. A víz alá süllyedt város azonban talán nem csak legenda; erről árulkodnak a Kanári-szigetek partjainál, a víz mélyén talált vulkánok.

Sok kalandor szerette volna megfejteni az elveszett világ titkát, és meggyőződni arról, hogy nem csak legenda az elsüllyedt város története. 

Tudósoknak azonban sikerülhetett a lehetetlennek tűnő vállalkozás, ugyanis a spanyolországi Kanári-szigetek partjainál évmilliókkal ezelőtt elsüllyedt vulkánokat fedeztek fel.

Platón nem csak mesének tartotta az elveszett világ legendáját
Fotó: S_Bachstroem / Getty Images Hungary

Atlantisz, az elveszett város legendája évezredek óta foglalkoztatja a kalandorokat és a tudósokat. Elsőként Platón írt róla Kr. e. 424-328 körül, amikor is úgy említette a várost, mint egy hatalmas, fejlett királyságot, amely

Idézőjel ikon

egyetlen éjszaka és egy nap alatt Kr. e. 9600 körül az óceán mélyére süllyedt.

Atlantisz legendája

Az ókori görögök Platón történetét csupán mesének tartották, ám ő komolyan gondolta, hogy Atlantisz létezett. Nagyapjától hallott először az elsüllyedt városról, aki egy államférfi által ismerte meg a legendát. A szerző úgy írta le Atlantiszt, mint egy, az Atlanti-óceánban lévő szigetet, a Gibraltári-szorosnál. Fejlett kultúrával rendelkezett, védőistene pedig Poszeidón volt, aki fiát, Atlaszt tette meg a sziget és az azt körülvevő óceán névadójává és uralkodójává. Az atlantisziak hatalma nőttön-nőtt, ugyanakkor erkölcsük ezzel arányosan csökkent. Hatalmas területeket hódítottak meg Észak-Afrikától egészen Itália egy részéig, ám az athéniak nem engedték tovább őket. Később, mintegy isteni büntetésként szigetüket földrengések és áradások sújtották, mígnem el nem süllyedtek az iszapos tengerben.

Az elveszett világ – nem csak legenda?

A történelem során számos alkalommal próbálták megtalálni Atlantiszt. A XV. században megindult a felfedezések kora, amikor számos expedíció indult útjára. Ekkor fedezték fel az Indiának hitt Amerikát, és Atlantisz is rajta volt a listán. Volt, aki az inka és maja kultúrákban próbálta fellelni az elveszett város emlékét, míg más a Közel-Keleten próbálkozott, de

Idézőjel ikon

olyan is akadt, aki az Antarktiszon próbált szerencsét.

Akad, aki szerint a görögországi Kréta környékén volt Atlantisz, hiszen az egykori mínószi civilizáció is éppen akkora haditengerészeti erővel bírt, mint a Platón által leírt Atlantisz, és ezt a sereget is egy természeti katasztrófa pusztította el. Ezenfelül Minószt, Kréta első királyát Poszeidón fiának tekintették, akárcsak a történetben. A másik jelölt a szintén görögországi Helike városa, amit Kr e. 373-ban hatalmas földrengés rázott meg, és a várost a tenger mélyére taszította annak minden lakójával együtt.

A tudósok most földrajzilag teljesen máshol, a Kanári-szigetek partjainál vélték megtalálni Atlantiszt, mégpedig a Los Atlantes nevű tenger alatti hegység környékén. A három inaktív vulkánból álló hegység átmérője egyenként nagyjából ötven kilométer, és alapjuk több mint két kilométer mélyen van az óceán felszíne alatt. Ezek nagyjából 34 millió évvel ezelőtt szigetek voltak, csakhogy elsüllyedtek, és a mai napig süllyednek éppúgy, ahogy Atlantisz legendája mondja. A tudósok tehát úgy látják, hogy innen eredhet a történet, amit Platón hallott, és papírra vetett.

A tudósok a Kanári-szigetek közelében vélték megtalálni Atlantiszt
Fotó: Balate Dorin / Getty Images Hungary

A kutatók egy távirányítású járművet küldtek le, amit ultrafelbontású kamerával és robotkarokkal láttak el. A cél az volt, hogy értékeljék a szigetcsoport körüli tengerfenék állapotát, valamint az esetleges víz alatti vulkáni tevékenységet, ami veszélyt jelenthet Spanyolországra.

Mint kiderült, meglepően gazdag az élővilág a mélyben, ahol nemcsak kitörések, hanem vulkáni áramlások is vannak. Úgynevezett lávacsatornák alakultak ki, amelyek több mint egy kilométer mélyek, és valóságos csőrendszert alkotnak. Számos előlényt találtak, és új korallkertek is megjelentek, valamint szivacsok és több halféle is.

Bár bizonyíték nincs rá, valószínűnek tartják, hogy ez az egykori szigetcsoport volt Atlantisz.

Nem Atlantisz volt az egyetlen város, amit elnyelt a tenger: itt olvashatsz Ys városáról.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.