Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Atlantisz, az elveszett világ történetét mindenki ismeri. A víz alá süllyedt város azonban talán nem csak legenda; erről árulkodnak a Kanári-szigetek partjainál, a víz mélyén talált vulkánok.
Sok kalandor szerette volna megfejteni az elveszett világ titkát, és meggyőződni arról, hogy nem csak legenda az elsüllyedt város története.
Tudósoknak azonban sikerülhetett a lehetetlennek tűnő vállalkozás, ugyanis a spanyolországi Kanári-szigetek partjainál évmilliókkal ezelőtt elsüllyedt vulkánokat fedeztek fel.
Atlantisz, az elveszett város legendája évezredek óta foglalkoztatja a kalandorokat és a tudósokat. Elsőként Platón írt róla Kr. e. 424-328 körül, amikor is úgy említette a várost, mint egy hatalmas, fejlett királyságot, amely
egyetlen éjszaka és egy nap alatt Kr. e. 9600 körül az óceán mélyére süllyedt.
Atlantisz legendája
Az ókori görögök Platón történetét csupán mesének tartották, ám ő komolyan gondolta, hogy Atlantisz létezett. Nagyapjától hallott először az elsüllyedt városról, aki egy államférfi által ismerte meg a legendát. A szerző úgy írta le Atlantiszt, mint egy, az Atlanti-óceánban lévő szigetet, a Gibraltári-szorosnál. Fejlett kultúrával rendelkezett, védőistene pedig Poszeidón volt, aki fiát, Atlaszt tette meg a sziget és az azt körülvevő óceán névadójává és uralkodójává. Az atlantisziak hatalma nőttön-nőtt, ugyanakkor erkölcsük ezzel arányosan csökkent. Hatalmas területeket hódítottak meg Észak-Afrikától egészen Itália egy részéig, ám az athéniak nem engedték tovább őket. Később, mintegy isteni büntetésként szigetüket földrengések és áradások sújtották, mígnem el nem süllyedtek az iszapos tengerben.
Az elveszett világ – nem csak legenda?
A történelem során számos alkalommal próbálták megtalálni Atlantiszt. A XV. században megindult a felfedezések kora, amikor számos expedíció indult útjára. Ekkor fedezték fel az Indiának hitt Amerikát, és Atlantisz is rajta volt a listán. Volt, aki az inka és maja kultúrákban próbálta fellelni az elveszett város emlékét, míg más a Közel-Keleten próbálkozott, de
olyan is akadt, aki az Antarktiszon próbált szerencsét.
Akad, aki szerint a görögországi Kréta környékén volt Atlantisz, hiszen az egykori mínószi civilizáció is éppen akkora haditengerészeti erővel bírt, mint a Platón által leírt Atlantisz, és ezt a sereget is egy természeti katasztrófa pusztította el. Ezenfelül Minószt, Kréta első királyát Poszeidón fiának tekintették, akárcsak a történetben. A másik jelölt a szintén görögországi Helike városa, amit Kr e. 373-ban hatalmas földrengés rázott meg, és a várost a tenger mélyére taszította annak minden lakójával együtt.
A tudósok most földrajzilag teljesen máshol, a Kanári-szigetek partjainál vélték megtalálni Atlantiszt, mégpedig a Los Atlantes nevű tenger alatti hegység környékén. A három inaktív vulkánból álló hegység átmérője egyenként nagyjából ötven kilométer, és alapjuk több mint két kilométer mélyen van az óceán felszíne alatt. Ezek nagyjából 34 millió évvel ezelőtt szigetek voltak, csakhogy elsüllyedtek, és a mai napig süllyednek éppúgy, ahogy Atlantisz legendája mondja. A tudósok tehát úgy látják, hogy innen eredhet a történet, amit Platón hallott, és papírra vetett.
A kutatók egy távirányítású járművet küldtek le, amit ultrafelbontású kamerával és robotkarokkal láttak el. A cél az volt, hogy értékeljék a szigetcsoport körüli tengerfenék állapotát, valamint az esetleges víz alatti vulkáni tevékenységet, ami veszélyt jelenthet Spanyolországra.
Mint kiderült, meglepően gazdag az élővilág a mélyben, ahol nemcsak kitörések, hanem vulkáni áramlások is vannak. Úgynevezett lávacsatornák alakultak ki, amelyek több mint egy kilométer mélyek, és valóságos csőrendszert alkotnak. Számos előlényt találtak, és új korallkertek is megjelentek, valamint szivacsok és több halféle is.
Bár bizonyíték nincs rá, valószínűnek tartják, hogy ez az egykori szigetcsoport volt Atlantisz.
Nem Atlantisz volt az egyetlen város, amit elnyelt a tenger: itt olvashatsz Ys városáról.
