Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlásnak ezer arca van: az ember megöregszik, ráncos lesz a bőre, itt fáj, ott fáj. Ahogy mi, az állatok lelassulnak, kevesebbet játszanak. A növények levele megsárgul, elfonnyad, a termés rohad. Az élet elillanása ritkán méltóságteljes. Így van ez azokkal a településekkel is, amelyek egykor virágzó falvak vagy városok voltak, de ma már senki nem lakja őket.
A kidőlt-bedőlt falak, az omladozó vakolat, a pucér tetőgerendák, a templom romjai, az elhagyott temetők, buja növényzettel benőtt sírok emlékeztetnek: itt egykor emberek laktak. De mi történt velük? Ki emlékszik rájuk? Senki. Magyarországon több tucat olyan település van, amely régen elnéptelenedett, a szellemfalvakba hébe-hóba már csak a turisták látogatnak el.
Ezek az elnéptelenedés okai
A magyar szellemfalvak elnéptelenedésének számtalan oka van: az egyik, hogy az infrastruktúra fejlődése elkerülte ezeket: a legtöbb zsákfalu, és csak egy rossz minőségű földút vezet oda, a közelben kevés a munkalehetőség, ezért a fiatalok elköltöznek, emiatt pedig bezárják az oktatási intézményeket, óvodákat, iskolákat – ha egyáltalán voltak a faluban.
Más esetekben, például Nagygécen árvíz sújtotta a falut 1970-ben, kiöntött a Szamos, és a település lakói soha nem tudtak visszaköltözni otthonaikba. Ma már csak az elhagyott házakat találjuk ott. Iharkút a külszíni bauxitbányászat áldozata lett, míg Kápolnapusztát a háború néptelenítette el. Somogyszentimrét még a középkorban alapították, Szent István fiáról, Imréről nevezték el, 2016-ban viszont elhunyt az utolsó lakója is. A falu temetőjét benőtte az erdő, de még mindig áll ott egy 114 éves kőkereszt, a múlt tanúja.
Zelemér valójában már nem is létező település, ám Szent István uralkodása idején alapították. Az idő tájt építették a 25-30 fő befogadására alkalmas templomot is, amelynek ma már csak a romjai mesélnek arról, hogy ott egykor falu állt.
Egy elhagyott falu csodálatos újjászületése
Szerencsére vannak csodával határos történetek is: Gyűrűfű esete ilyen. A falu 1970 telén néptelenedett el hivatalosan, ekkor költözött el az utolsó család. Akkor az esetet hatalmas médiavisszhang kísérte, az elhagyott épületeket ledózerolták, és a település megszűnt. 1991-ben Borsos Béla humánökológus és Kilián Imre itt hozta létre az első magyar ökofalut.
Először egy közösségi ház épült fel uniós támogatásból, amely aztán iroda, iskola és ideiglenes lakhely funkcióját is betöltötte.
1996-ban költözött Gyűrűfűre az első család, 2011-ben pedig már 11 lakásban 33 ember élt a településen. Évente hozzávetőleg 1500 ember látogat el Gyűrűfűre, élvezik az érintetlen természetet és a csendet, kikapcsolódnak.
Ha további borzongásra vágysz, olvasd el cikkünket erről az elhagyott vidámparkokról.
