Kegyetlen évek várnak ránk: ilyen lesz az időjárás a világon az El Niño miatt

Olvasási idő kb. 3 perc

Szó szerinti fordításban az El Niño csak annyit tesz, hogy a fiú. Nevét Jézusról kapta, aki karácsonykor született, a természeti jelenség pedig pont december végén kezdi 9–12 hónapig tartó tevékenységét.

A frontokhoz már hozzászoktunk, nagyjából tudjuk, mit jelentenek. Na de mégis mi az a meleg tengeráramlat, és hogyan képes befolyásolni a mi időjárásunkat? Ráadásul úgy, hogy nagyon messze, a csendes-óceáni térség Egyenlítő-közeli területén jelentkezik. Az okok között a passzátszelet kell elsőként megemlítenünk, ez keletről nyugatra fúj, méghozzá kitartóan és erősen. Értelemszerűen az óceáni víz is együtt áramlik vele ugyanabba az irányba. Ez befolyásolja a hőmérsékletét, a tengerszintkülönbséget, s a különböző más áramlatokkal való találkozás során a légáramlás miatt nagy viharok, esőzések alakulnak ki. Az El Niño-jelenség, ami tulajdonképpen maga a változás a megszokott áramlásban, nem állandó, 3 vagy 7 évente jelentkezik. A szél ilyenkor megfordul, Dél-Afrikában, Brazíliában és Ausztráliában általában aszályt hoz, Közép-Ázsiában, valamint Észak- és Dél-Amerika partjai mentén szinte özönvízszerű esőt, Peru és Ecuador partjainál pedig szokatlanul meleg a víz.

Eddig az El Niño hideget hozó párja, a La Niña hatása érvényesült, és egy értelműen védelmet nyújtott a nagy hőségekkel szemben. Csakhogy a globális felmelegedés nagyon is valósan, folyamatosan melegíti a levegőt, az El Niño időszaka eljött, ez pedig már most érezteti hatását. 2023 egyelőre kis hazánkban a tavasz elmaradását és a rengeteg esőt jelentette, de Ázsia-szerte és sok más helyen pont fordítva: megdőltek az áprilisi és májusi hőmérsékleti rekordok. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) arra figyelmeztet, hogy ez valószínűleg csak a kezdete annak a hőhullámsorozatnak, amelyre már most mindenkinek fel kell készülnie.

Az El Niño időjárásra gyakorolt hatását mindannyian megérezhetjük
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Jön az El Niño

Alapvetően amikor az El Niño hatása jelentkezik, az egész világon melegebb van, mint a semleges időszakban, és sokkal melegebb, mint amikor a hűvöset szolgáltató La Niña érvényesül. Azt, hogy 2023-ban garantáltan az El Niño garázdálkodik majd, még nem jelentették be hivatalosan, de a WMO szerint 60 százalékos esély van arra, hogy 2023 májusa–júliusa során áttérünk az El Niñóra, és ez június–augusztusban körülbelül 70 százalékra, július és szeptember között pedig 80 százalékra emelkedik. A hatás általában 9–12 hónapon át marad fenn, de az intenzitása megbecsülhetetlen. 1998-ban, illetve 2014–2016 között volt a legerősebb, ekkor a valaha tapasztalt legszélsőségesebb időjárást hozta magával. 

Ez az év időjárási rekordokat dönthet

„A világnak fel kell készülnie az El Niño kialakulására, amely gyakran a világ különböző részein fokozott hőséggel, szárazsággal vagy csapadékkal jár” – mondta a WMO főtitkára, prof. Petteri Taalas „Éppen a Föld nyolc legmelegebb évét éltük, annak ellenére, hogy az elmúlt három évben a hűsítő La Niña hatása érvényesült. Ez átmenetileg fékezte a globális hőmérséklet-emelkedést. Az El Niño viszont nagy valószínűséggel új hőmérsékleti kiugrásokhoz vezet a globális felmelegedésben, és növeli a rekordok megdöntésének esélyét is” – mondta Taalas. A valószínűleg leginkább érintett területek közül a legtöbb nem igazán tud felkészülni az El Niñóra. Vannak, akik más, szárazságtűrőbb növényeket ültetnek, vagy megerősítik az árvízvédelmet, de így is sok katasztrófa várható. 

Milyen hatással lesz ez ránk?

Bár nekünk sem óceán-, sem tengerpartunk nincs, mi is meg fogjuk érezni a változást. Egyrészt globalizált világunkban nem legyinthetünk arra, ami a többi országgal történik, hiszen rengeteg gyümölcs, zöldség, és egyéb import érkezik onnan. A szokatlanul meleg óceáni víz megöli a halakat, elszegényedhetnek a halászok, a könnyebben kialakuló erdőtüzek miatt komplett élőhelyek pusztulhatnak el, az aszály bármelyik terület mezőgazdaságát tönkreteheti, és egyikre sem mondhatjuk, hogy „messze van, nem érdekel”. A globális gazdaság hosszú évekre lelassulhat, ami nálunk is megdrágít mindent. A tavalyi nyár egész Európában az egyik legmelegebb volt, amióta csak méréseket végeznek, és az El Niño miatt nálunk is előfordulhat tikkasztó hőség. Mindez az idősekre, betegekre, gyerekekre még nagyobb terhet ró, arról nem is beszélve, hogy az összes évszakban melegebb lesz a szokásosnál, és bár hol van még a tél, azért az sem mindegy, hogy esőben ázunk-e majd akkor is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.