Ez történne a Földdel, ha a világon mindenki egyszerre ugrana

GettyImages-515688589
Olvasási idő kb. 5 perc

A legtöbb budapesti lakos számára ismerős látvány lehet, főként ha valamely villamos belvárosi szakaszán él, az úgynevezett „sárga szöcske”-jelenség. A műszaki egyetem gólyái minden évben megkísérlik a lehetetlennek tűnő vállalkozást, ugrálva kizökkenteni egy villamost. Mi most arra voltunk kíváncsiak, hasonló történne-e a bolygónkkal, ha nemcsak pár százan, hanem minden ember egyszerre ugrálna.

Kísérleteket is folytattak és komoly elméleti számításokat is végeztek már annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen hatással lenne a bolygónkra, ha mindenki egyszerre ugrana.

Igazán sajátos mozgásforma az ugrálás a többi, helyváltoztatással járó mozgással, a sétával, futással vagy a galoppal ellentétben. A fel-le ugrálás az energia megmaradásának egyik klasszikus példája, ahogy a test helyzeti (potenciális) energiája mozgási (kinetikus) energiává alakul, és fordítva. Ha egy trambulinon ugrálunk, az Newton mindhárom mozgástörvényét egyszerre képes szemléltetni. 

A „sárga szöcskén” mindenki egyszerre ugrik

Nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő, műszaki hallgatók egyik beavató próbájává vált az évtizedek során az úgynevezett „sárga szöcske”. A jó bulinak tűnő, "egyszerre ugrálunk a villamoson, majd megnézzük, mi történik"  nem csak műszaki főiskolások öncélú, őrült ötlete vagy a gyermekkort lezáró szokás volt. A sárga szöcske hagyománya az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara diákjai által szervezett KIN Kupájának részeként még az egykori főiskola egyetemmé válása előtti időszakban vált szokássá. A két megálló között közös, azonos ütemű ugrálással s a „sárga szöcske” rigmusának skandálásával kísérték-kísérik alkalmanként még most is végig a régi típusú villamosokat az egyetem épületei előtt a leendő diákok. A villamos a résztvevők számától függően akár 5 centiméternyit is elemelkedhet a sínektől haladás közben. 

De vajon mi történne a Földdel, ha mindenki egyszerre ugrana?

Mivel a kísérlet  kivitelezhetetlen a valóságban – hiszen mintegy 8-9 milliárd ember nem tud egyszerre felugrani és földet is érni –, a kérdéssel foglalkozó számtalan tudós véleménye alapján lehet csak elképzelni, hogy mi lenne a következménye. Többen azonban elméleti számításokat is végeztek annak érdekében, hogy legalább valószínűsíteni tudjuk, kimozdítható lenne-e a bolygó pusztán ugrándozással.

A legnagyobb tömegű közös ugrálásra a BBC Earth Lab című műsorának sikerült mozgósítania az embereket. Greg Foot műsorvezető adásának résztvevőjeként a kísérlet során 50 ezer ember ugrált egyszerre egy fesztiválon. A kutatók a helyszín körül egy 1,5 kilométeres sugarú körben rögzítették eközben a szeizmikus adatokat. Mint kiderült, a kísérlet 0,6-os erősségű földrengést idézett elő. Ennek alapján úgy vélik, az emberiség összlétszáma sem lenne elegendő ahhoz, hogy a villamosos analógiához képest számottevő változást idézzen elő a bolygó mozgásában, azaz módosítsa a Föld forgását. Pedig vannak, akik szerint ennek a Föld lelassulását kellene eredményeznie. 

A kísérlet ötletgazdája, Foot is úgy vélte, Newton III. törvénye alapján az emberek ugrása befolyással lehet a bolygó sebességére vagy pályájára, de nem volt igaza. Kevesen vagyunk hozzá.

Túl kevés ember él a Földön ahhoz, hogy bármi is történjék, ha egyszerre ugrana fel mindenki
Túl kevés ember él a Földön ahhoz, hogy bármi is történjék, ha egyszerre ugrana fel mindenkiskynesher / Getty Images Hungary

Úgy tűnik, a Föld jelenlegi pályája biztonságban van

„Az ugrálások mindaddig nem befolyásolnák a bolygó forgását, amíg legalább 8-as erősségű földrengést nem idéznének elő, ám ehhez hétmilliószor több emberre lenne szükség, mint amennyi jelenleg a bolygón él” – összegezte a közös ugrálás eredményeit Foot. „A városi legenda teljesen valótlan. Nem tudod elmozdítani a bolygót, ha mindenki egyszerre ugrál, még azt sem tudod megváltoztatni, hogy milyen gyorsan forogjon.”

Rhett Allain fizikust is foglalkoztatta a téma, ő megbecsülte a Földön élő összes felnőtt és gyerekek közös, átlagos súlyát – 363 billió kilogramm –, a Föld tömegét és az ugrás sebességét. Ezek alapján azt feltételezte, hogy amennyiben mindenki 0,3 méter magasra ugrana, ugyanazon a helyen, valóban egyszerre, hogy elkerülje az egymást kioltó mozgási energiákat, mindössze annyi lenne a következménye, hogy a Föld egy hidrogénatommagjának sugara egyetlen milliméternyit mozdulna el.

Ha kíváncsi vagy egy, a mindennapjainkra a közös ugrálásnál jóval komolyabb hatást gyakorló esemény következményeire, ide kattintva olvass tovább!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek