Keresztre feszítették a fővárost: ezért nem adták fel a nácik Budapestet

Olvasási idő kb. 5 perc

A német és a magyar katonák maradéka, közel húszezer ember úgy döntött 1945 februárjában, hogy a biztos halál és a szovjet megtorlás helyett megkísérli a lehetetlent: eljutni a saját hadvonalig a Budai-hegységen túl. Kemény mínuszok, hó és embertelen mennyiségű szovjet hadak nehezítették a ma már csak kitörésnek nevezett tettet.

A náci német vezetés egyértelműen döntött arról, hogy nem fogják feladni Budapestet, nem engedik, hogy nyílt várossá nyilvánítsák, egyfajta bástyaként tekintettek a magyar fővárosra, ami majd akadályozza, hogy a szovjetek nyugat felé törjenek. Festung Budapest. Ez a két szó százezrek számára jelentette a további bizonytalanságot, és katonák tízezreinek a biztos halált.  

1944 telén már rég tudni lehetett, hogy a vesztes oldalon állunk a háborúban, ismét. Bár Sztálin a tervek szerint a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján, november 7-én már a magyar fővárosban szeretett volna katonai díszszemlét rendezni, korántsem sikerült olyan gyorsan eljutnia Budapestig, ahogy szerette volna. Még szenteste sem hitték a budaiak, hogy a front vészesen közeledik, mígnem sokak nagy megdöbbenésére a II. Ukrán Front katonái megjelentek a kertekben Hűvösvölgy térségében.

A Vörös Hadsereg a hetekig tartó ostrom alatt letarolta Budapestet
Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN

Budapestet meglepték a szovjet katonák

Herczeg Ferenc író hűvösvölgyi lakásában már sejtették a karácsony előtti napokban, hogy közel a front, folyamatos volt a puskazaj. 

„A Hidegkúti út üres, olyan üres, amilyennek még sohasem láttam. Amellett idegen és ellenséges képe van. Ilyen lehet egy város, amelynek minden lakóját lekaszálta a pestis. Dél óta nem jár élőlény az utcán. Emberek, kutyák, lovak otthon lapulnak... Félnek valamitől − írta. −

Idézőjel ikon

A vörös ütegek úgy dörömbölnek a sötétségben, mintha a kertem málnabokrai közt ásták volna be magukat. Az emberi szívek pedig versenyt dörömbölnek velük."

Másokat teljes meglepetésként ért a szovjetek érkezése a visszaemlékezések szerint, a fogaskerekűn a kalauzok javában dolgoztak, ellenőrizték a jegyeket, amikor az első katonák megjelentek Buda szélén. 

Bár korábban több ízben felmerült, az ötlet teljes elutasítottsággal szembesült a náci pártvezetés részéről, hogy Budapestet is nyílt várossá nyilvánítsák, lakóit megkímélve az ostromtól. De nemcsak a lakók és a honvédek, illetve a német katonák aggódtak a város ostroma miatt, a szovjetek sem voltak abban biztosak, vajon elérik-e Budapestet. 

Idézőjel ikon

„Amikor Sztálin érzékelte, hogy a magyar földön bevethető erői nem lesznek elegendők Budapest elfoglalásához, Finnországból vezényeltek át két teljes hadosztályt. A Szibériában edződött mesterlövészeknek a magyar télben szinte gyerekjáték volt fegyvereiket használni. Dél-Pestnél vetették be őket először"

– mesélte korábban e sorok írójának az azóta elhunyt hadtörténész, a kitörést gyermekként átélő és évtizedekig kutató Hingyi László. Az átcsoportosításnak és a lassú, de biztos előretörésnek meglett a következménye, a tél beálltára Pestet, majd Budát is körbevették a szovjet hadak, és a gyűrű lassan bezárult. 

Budapest nem lett nyílt város

Egyes szakértők a második világháború egyik legvéresebb ostromának tekintik Budapest szovjet elfoglalását, pedig nem volt törvényszerű akkoriban, hogy ez valóban megtörténik. A nyílt városok, például Róma az 1907-es hágai egyezmény értelmében katonailag nem védett, ám nem is támadható területek voltak.

Budapest ostroma a kitöréssel ért véget
Fotó: Fortepan

Az embertelen, egyre inkább reménytelen küzdelem azonban a németek határozott döntése nyomán folytatódott a magyar fővárosért, hiszen Hitler nem akarta feladni Budapestet, amíg a dunántúli vonalakat nem rendezi Németország védelme érdekében. A mintegy másfél hónapig tartó állóháború

utolsó lépése a kitörés volt, amikor már csak a budai vár maradt meg a katonák kezén. 

Csak a Vár maradt talpon

Miután 1944 végén bezáródott az ostromgyűrű, megkezdődött a harc életre-halálra a fővárosi utcákon. Lassan, de biztosan szorult a hurok. Február 10-re virradóra már csak a Várnegyed és a Citadella állt német ellenőrzés alatt, utóbbit még aznap elfoglalták a szovjetek. A várban rekedt hadak parancsnoka, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer rádiótáviratban közölte a Dél Hadseregcsoporttal 1945. február 11-én, 17.50-kor a következőt: 

Idézőjel ikon

„Az ellátmányt feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védőrség harc nélküli lemészárlása között lehet választani. Ezért az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel támadni fogok. II.11-én a sötétség beálltával kitörök. Szomor és Máriahalom között kérem a felvételt. Kérem az ellenséges erők lekötését minden eszközzel, valamennyi arcvonalon.”

Az utolsó töltényig küzdöttek életükért a kitörésben részt vevők

Este háromnegyed 8-kor a parancsnok visszavonhatatlanul kiadta a parancsot a kitörésre, a katonák két hullámban indultak meg a Széll Kálmán tér és a Margit körút irányába. Az első csapat este nyolckor, a második pedig két órával később indult el. A tervek szerint a budai villanegyeden keresztül mentek az erdők felé. Az első méterek után minden addigit felülmúló pergőtűz fogadta a Bécsi kapu téren a katonákat. Amíg a Széll Kálmán térig eljutottak, már hatalmas emberveszteséget szenvedtek el, hogy a Budai hegyek felé eljuthassanak.

Idézőjel ikon

Töredéküknek sikerült csak.

A két parancsnokságot magába foglaló csapat valahol az Ördög-árokból való mellett esett fogságba. Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer és Hindy Iván vezérezredes, az I. magyar hadtest parancsnoka a Budakeszi úton, valamint a Horváth-kertben adta meg magát.

A kitörő katonák a várost már nem tudták megmenteni
Fotó: Vörös Hadsereg / FORTEPAN

A kitörésben végül 14 ezer német katona, kétezer magyar honvéd és nyilas, egyetemista és levente, illetve civil vett részt, a számuk a történészek körében vita tárgya. A mintegy 50 kilométerre lévő magyar vonalakat alig pár százan érték el napokkal később.  

Ezrek törtek ki a budai hegyek felé

A legrövidebb út 40-45 kilométer gyaloglást jelentett Hűvösvölgyön, majd a Zsámbéki-medencén keresztül. Volt, aki észak felé kísérelte meg a menekülést, ők Pomáz és Dobogókő érintésével érték el másfél héttel később Esztergom térségében február 20-án. Azok, akik ezeken az útvonalakon elestek, tán a mai napig nem kapták meg a végtisztesség lehetőségét, lelkes amatőrök és a történészek is folyamatosan keresik nyomaikat az erdőben. 

Idézőjel ikon

„A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, / összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, / jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan / 45 vad telén, kezdődjék már a roham. / Álltak és vártak utolsó parancsra, / az égen sztálingyertyák ragyogtak. / Áttörünk, áttörünk a Széna téren át”

− énekelte meg emlékeit a kitöréssel kapcsolatban Cseh Tamás.  

A 96. német gyaloghadosztály vonalán keresztül, Anyácsapuszta–Szomor térségében 785-en jutottak át a szovjet vonalakon. Azok, akik Pilisszentkereszt irányába indultak el, mind odavesztek.  A magyar kitörők közül 11 egyenruhás, köztük 3 egyetemista rohamzászlóalj-tag és 1 csendőr, 25 nyilas és 44 polgári személy jutott ki. Budapest a kitörést követően két nappal elesett, 1945. február 13-án délben a szovjetek díszsortűzzel adták a világ tudtára Budapest elfoglalását. (Címlapképünk forrása Fortepan / Kramer István 1945.)

Ha érdekel a történelem, olvasd el ezt, az erdélyi bevonulásról szóló cikkünket is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.