Szégyenletes történelmi titkot őriz a Cooma börtön: ezt tették az elítéltekkel

Olvasási idő kb. 2 perc

Ausztrália leghidegebb börtöne a Snowy Mountains legnagyobb városában, Coomában található. Az ország fővárosától egy óra autóútra lévő büntetés-végrehajtási központ történelme sötét titkokat rejt, az intézet az ötvenes és hetvenes évek között „homoszexuális bűncselekmények” miatt elítélt férfiakat tömörített, akiket állítólag emberkísérletekkel próbáltak „jó útra” téríteni.

Az új-dél-walesi Cooma városában 1957-től az 1970-es évekig úgynevezett „melegbörtön” működött a homoszexualitás „gyógyítására” szolgáló módszerek tanulmányozása céljából. Mai ismereteink szerint ez volt az egyetlen ilyen jellegű börtön a világon.

A coomai börtön missziója az volt, hogy a homoszexuális bűncselekményekben bűnösnek talált férfiakat elkülönítsék egy titkos kormányzati kísérlet részeként, amelynek célja a homoszexualitás „gyógyítására” szolgáló technikák kifejlesztése volt.

A Cooma börtön titka nyilvánosságra kerül

A coomai börtönt és elmegyógyintézetet az 1900-as években zárták be, mielőtt 1957-ben „melegbörtönként” újranyitották. Patrick Abboud ausztrál oknyomozó riporter háromévnyi kutatómunka során tárta fel a börtön sötét korszakát, amit 8 epizódból álló podcastsorozatban osztott meg a nagyérdeművel. A folytatásos sorozat egy részében egy 80-as éveiben járó volt rabot is megszólaltat, aki életében először mesélt a nyilvánosság előtt a Cooma börtönben szerzett tapasztalatairól.

A börtön mellet egy börtönmúzeum is található
Fotó: Facebook / Karen Kennedy Rawlinson

Abboudnak sikerült kiderítenie, hogy az akkori kormány miért állította fel a börtönt. Egy 1958-as beszédében Új-Dél-Wales akkori rendőrfőnöke kijelentette, hogy „a homoszexualitás a legnagyobb fenyegetés, amellyel Ausztrália szembesül”. A kormány tehát azért hozta létre ezt a börtönt, hogy felszámolja ezt a „homoszexuális fenyegetést”, mégpedig úgy, hogy kutatási kísérleteihez meleg férfiakat gyűjt be.

Ez körülbelül két évtizeddel azelőtt történt, hogy az ausztrál államok megreformálták a homoszexualitást dekriminalizáló törvényeket, kezdve Dél-Ausztráliával 1975-ben. Az LMBTQI-közösségnek Új-Dél-Walesben még egy évtizedet kellett várnia, mire 1984-ben dekriminalizálták a azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot.

Vallomások a Cooma börtönről

A podcastbeszélgetésben Abboud a hírhedt börtön egykori elítéltjeivel, a „bűnügyi osztag” tagjainak számító rendőrökkel és a börtönhöz kötődő más személyekkel is beszélgetett. 

Egy korábbi börtönőr szerint azért vitték ide a meleg férfiakat, hogy „megvédjék őket” a többi börtöntől, ahol veszélyben lettek volna a homoszexualitásuk miatt. Begyűjtésük egészen alattomos módon történt, a magukat melegnek álcázó rendőrök bárokban vadásztak a férfiakra, majd amikor azok pozitívan reagáltak a szexuális felkérésre, letartóztatták őket. 

Mások azt állították, hogy a korrekció volt a fő szempont, hogy a férfiakat „a helyes útra tereljék”. Mondani sem kell, hogy a céljukat nem sikerült elérni, sőt a podcast vizsgálódásai szerint az elítéltek bent is alakítottak ki kapcsolatokat, valamint olyanok is akadtak, akik direkt újra be akartak kerülni, hogy megint együtt lehessenek a partnerükkel.

A térítő szándékú emberkísérlet során kínzásoknak, többek között áramütéseknek vetették alá a rabokat. 

„A cél az volt, hogy a homoszexualitás okait és kezelését vizsgálják, és lényegében »gyógymódot találjanak«” – mondta Abboud. 

A coomai „melegbörtön” néhány évtizedig működött, mielőtt újból bezárták. Jelenleg alacsony és közepes biztonságú büntetés-végrehajtási központként funkcionál. Az újságíró és a csatlakozó melegjogi aktivisták célja, hogy egy formális bocsánatkérést érjenek el a hatóságoknál, valamint hogy vizsgálják felül az érintett rabok ügyeit, és a jogtalanul börtönbe vetett férfiak nevét töröljék a bűnügyi nyilvántartásból. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?