Kegyetlen kínzóeszközből lett a világ legnépszerűbb fitneszgépe

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Akad, aki bármit megtenne, hogy minden áldott nap eljusson a fitneszterembe, és még hőség idején is valamelyik gépen izzassza magát. Igen, tudjuk, ezekben a termekben már jó eséllyel van légkondicionálás, de akkor is.

A kardioedzések haszna már széles körben ismert tény, azt viszont valószínűleg már jóval kevesebben tudják, hogy a futógép valódi kínzóeszköz volt. No nem a fitneszteremben, hanem a 19. század első felében, az angliai börtönökben használták a futópad és a lépcsőzőgép elődjét.

A kínzóeszköz bevezetése a börtönreform része volt

Nagy-Britanniában a 18. és 19. század fordulóján komoly börtönreformokat hajtottak végre: egészen addig az elítéltek alig kaptak enni, és ha éppen nem végezték ki őket, gyakran éhhalált haltak, vagy megfagytak a celláikban, ha a családtagok nem látták el őket. 

A borzalmas feltételeket javítandó, változtattak a rabok étkeztetésén, és nagylelkűen még egy takarót is kaptak.

Noha ez továbbra sem volt ötcsillagos ellátás, de hát nem is ezért kerültek oda az elítéltek. Ugyanakkor sokan nem nézték jó szemmel, hogy a rabok csak heverésznek álló nap, nem csinálnak semmit; attól tartottak, hogy a szegényebb rétegek tagjai csak azért követnek majd el kisebb vagy akár nagyobb bűncselekményeket, hogy megkapják legalább ezt az ellátást. 

A taposómalom a monotonitása miatt vált kínzóeszközzé
Fotó: Wikimedia Commons

Ekkor merült fel az igény az úgynevezett átnevelésre, amelynek célja az lett volna, hogy a rabok hasznosan töltsék az idejüket. Erre éppen kapóra jött William Cubitt brit mérnők találmánya, a taposómalom. Ez egy olyan szerkezet volt, amelynek henger részére a lépcsőfokokhoz hasonlóan deszkákat erősítettek, és ezeken lépkedve lehetett a szerkezetet hajtani, amely alkalmas volt a liszt őrlése mellett a víz emelésére is. Az első ilyen taposómalmot a St. Bury Edmunds börtönben használták és két elítélt hajtotta. Ám a találmány olyan népszerű lett, hogy más börtönök is átvették, ám ekkor már nem csak két, hanem 24 ember „megmozgatására” alkalmas szerkezeteket építettek. 

Így lett kínzóeszköz a taposómalomból

A börtönök vezetői hamar rájöttek, hogy a taposómalom nemcsak a mozgás célját szolgálhatja, de annyira monoton, hogy fegyelmezni is lehetett vele, főleg úgy, hogy az eszközön állásokat alakítottak ki, hogy az elítéltek ne is beszélhessenek egymással. A rabok hosszú órákon át, szótlanul, gyakran a teljes végkimerülésig tapostak, anélkül, hogy ez bármilyen hasznot hajtott volna, hiszen ekkor már a malmot nem kapcsolták össze mással, így az ténylegesen nem szolgált más célt, csak az elítéltek kínzását.

Így nézett ki a taposómalom, a 19. századi brit börtönök kínzóeszköze
Fotó: Wikimedia Commons

A taposómalmot egészen a 19. század végéig használták a brit börtönökben, ám ekkorra már átlagosan hetente egy rab halt bele az eszköz használatába vagy okozott az súlyos sérüléseket, végül 1902-ben, az új börtönszabályozás értelmében betiltották azokat. Az viszont addigra már a tengerentúlon is rendkívül népszerűvé vált, és 1906-ban Claude Hagen feltaláló szabadalmaztatott egy taposómalomhoz hasonló szerkezetet, ám kifejezetten a sportolás céljára. Az a futópad, amit ma használunk, az 1960-as években jött divatba és ma már emberek millió használják világszerte.

A jövő börtöneiben nem taposómalom működik, másképp büntetik majd az elítélteket. Az erről szóló cikkünket itt olvashatod.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.