Milliók életét menti meg ez az egyszerű és ingyenes újítás

Olvasási idő kb. 3 perc

Az életmentő eszközök létét hajlamosak vagyunk egyértelműnek venni manapság egészen addig, amíg szükségünk nem lesz rá. De vajon emlékszünk-e azokra, akiknek létüket köszönhetjük?

Az autózás története több mint egy évszázadot ölel fel, mégis csak a felében utazhattunk biztonságosan. A hárompontos biztonsági öv feltalálása és az autókban való használata egy svéd mérnöknek köszönhető, aki eredetileg nem is a kocsikhoz tervezte az újítást.

A svéd Volvo autógyár egyik mérnöke alkalmazta először az életmentő eszközt, ráadásul a szabadalmat ingyenesen felhasználhatóvá tette. Önzetlenségének milliók köszönhetik az életüket. 

A csat alakja is Bohlinnak köszönhető, ma már minden biztonsági övön ilyen van
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Ingyenessé tette, hogy mindenki túlélhesse

Nils Bohlin korántsem volt az első a történelem során, aki biztonsági övvel tette megbízhatóvá járművét. Még a 19. század során, egy vitorlázó repülőgép pilótája, az angol George Cayley volt az első, aki az ülés körüli szíjaktól várta, hogy menet közben helyben tartsa minden körülmények között. Az általa felszerelt bőrszíjakat tekinthetjük az utasvédelmi rendszer ősének

Már nem csak az első két ülésen kötelező bekapcsolni
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Közel egy évszázaddal később jutott eszébe az Egyesült Államokban dolgozó fizikusoknak, hogy valami ehhez hasonló biztonsági rendszert alkossanak meg, azonban a biztonsági öv tömeges elterjedésére még ezután is mintegy húsz évet kellett várni. A 30-as évek Amerikájában már néhány kocsit felszereltek derékövvel, azonban nem volt kötelező elem az autókban, és a használatát is csak mérsékelten propagálták. Egy baleset azonban mindent megváltoztatott

1954-től a versenyautósok számára tették elsőként kötelezővé a biztonsági öv meglétét és használatát, enélkül akkoriban senki nem állhatott rajthoz a pályákon, majd az Amerikai Orvosi Szövetség is propagálni kezdte a személyautókban a biztonsági öv jelenlétét. 

A Volvo volt az első olyan autógyár, aki 60 évvel ezelőtt minden autóját felszerelte a biztonsági funkcióval, ez a fejlesztés az, amit már említett Niels Bohlinnak köszönhetünk. Az egykor repülőgépeket tervező mérnök karrierje közepén ugyanis a Volvóhoz igazolt, s vitte magával korábbi tapasztalatait, amikre az egyre gyorsabban közlekedő járművekben szükség is volt. 1956-ban mutatta be a svéd gyár a neki köszönhető, horgony alakú csatot, a repülőgépeken használt kapocsnak a mását, s két évvel később Bohlin tervei alapján szabadalmaztatta a biztonsági öv hárompontos verzióját is. A szabadalom különlegessége nemcsak abban rejlett, hogy a tervek szerint emberek életét képes majd megmenteni, hanem abban is, hogy korlátozás nélkül felhasználhatóvá tették bárki számára. 

A biztonsági öv elterjedése

A derékban és váll felett, Y alakban záródó biztonsági öv képes volt a mozgó test energiáit a mellkason, a vállon és a medencetájékon eloszlatni. Az első autó, melybe beszerelték, a Volvo PV 544-ese volt, melyet 1959. augusztus 13-án adtak el egy kereskedőnek. A svédek a következő év során már a vezető és az első utas oldalán is kötelezővé tették a jelenlétét, melynek köszönhetően a halálos balesetek száma drasztikusan lecsökkent a skandináv államban. Az egyetemes biztonság okán a cég megnyitotta a szabadalmat minden gyártó előtt, és ingyenesen elérhetővé tette a hárompontos biztonsági öv terveit. 

A gyártókat rá kellett kényszeríteni

Amerikában még egypár évet várni kellett az övvel felszerelt autók általánossá válására. 1961-ben ugyan az orvosi társaságok már javasolni kezdték, hogy a sofőrök kössék be magukat akkor is, ha csak a szomszéd utcáig mennek, azonban 1963 volt az az év, amikor a Kereskedelmi Minisztérium kötelező szabványok segítségével rákényszeríttette a gyártókat arra, hogy az alapfelszerelés részévé tegyék a biztonsági övet az autókban. 1969-re a Mercedes is minden autójában alapfelszerelésként kínálta már az övet, a japán autógyárak is ebben az időben kezdték el alkalmazni. 

1970-ben jelent meg a Belt-in-seat technika, mely a hárompontos övvel ellentétben nem a karosszériához, hanem az üléshez rögzítette a sofőrt és az utast. A Range Rovereken alkalmazták ezt először. A General Motors is újított, az ő kocsijaiban, főként a nyitott tetős járművekben szintén egy BIS-rendszer kapott helyet, mely az embert az üléssel kötötte össze. A francia Renault is ezt alkalmazta eleinte. 

Az ötpontos biztonsági öv sosem terjedt el az autósporton kívül, így a manapság gyártott autókon is Bohlin újításait használjuk napról napra, ha útnak indulunk

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?