Ez a hangszer szó szerint az őrületbe kergette az embereket: az Egyesült Államok egyik alapítójának találmánya volt

Olvasási idő kb. 2 perc

A legnagyobb elmék számtalan területen kreatívak, nem volt ez másképp Benjamin Franklinnel sem, az amerikai alapítóatyák egyikével. A polihisztorként is ismert Franklinnek számtalan találmánya volt: többek között ő találta fel a villámhárítót és a bifokális szemüveget is.

Ám Franklinnek volt egy másik találmánya is, az üvegarmonika (ez az eredeti neve, ma már üvegharmonikának mondanánk). A hangszer azt a hangot utánozza, amelyet az üvegedény ad ki, amikor végighúzzuk az ujjunkat a peremén. Míg Franklint megbabonázta ez a hangzás, másoknak a hátukon is felállt a szőr a “földöntúli” zenétől.

“Andalító” hangokat lehetett előhívni a zeneszerszámból

Franklin hangszere egy 37, különböző vastagságú és méretű üvegtálból állt, ezek illeszkedtek egymásra egy vízszintes, forgó tengelyen, az eszközt pedig lábbal lehetett hajtani, a hangot pedig úgy adta ki, hogy a művész az ujjával dörzsölte a tálak szélét. Az üvegpoharakkal ellentétben, ebben a hangszerben nem volt víz, mert a londoni üvegfúvó mester, Charles James, úgy alakította ki őket, hogy mindegyik tál más hangot adjon ki folyadék nélkül is. 

Benjamin Franklin alkotta meg a különleges hangszert
Fotó: wynnter / Getty Images Hungary

A hangszer 1762-ben debütált a nagyközönség előtt, és Európában azonnal népszerűvé vált, a zeneszerzők körében is: Mozart és Beethoven is írt rá műveket. Franklin pedig annyira oda volt a saját találmányáért, hogy még az utazásaira is magával vitte és gyakorolt rajta, hogy kikapcsolódjon. Míg a feltaláló számára nyugtatóan hatott a hangzás, sokan másképp ítélték meg az üvegarmonika zenéjét. 

Őrjítőnek titulálták a hangszert

A magas hanghullámok sokakra irritálóan hatottak, akadt, aki egyenesen úgy vélte, ez a rezonancia őrültséget okoz, és ártalmas az egészségre. Egy német lap még azt is írta, hogy a hangszer “gyötrő depresszióba” taszíthatja a zenészt a melankolikus hangzás miatt. Mindennek ellenére, egy német orvos, Franz Mesmer, a mesmerizmus megalkotója, arra használta a hangszert, hogy hipnotikus állapotot idézzen elő a pácienseinél.

A Franklin által készített hangszert Mesmer hipnotikus állapot előidézésére használta
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary
Egy 1784-ben alapított francia királyi vizsgálóbizottság, amelynek elnöke a párizsi francia nagykövet, Benjamin Franklin volt, megállapította, hogy a Mesmer-féle módszer tudományosan nem bizonyítható. Ezután a német orvos visszaadta franciaországi praxisát. Maga a hangszer a 19. század elején kiment a divatból, és csak jóval később, az 1980-as évektől fedezték fel újra az előadóművészek. 

Ha szívesen olvasnál a leghíresebb magyar női cigányprímásról is, ezt a cikkünket ne hagyd ki

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.