Ezt mindenki rosszul tudja: nem Athénban működött az első demokrácia

Olvasási idő kb. 3 perc

Bár maga a demokrácia szavunk görög eredetű, számos más, ókori államszervezet is hasonló elven működött. A modern értelembe vett demokrácia az általános, mindenkire érvényes szavazati joggal egy aprócska szigetcsoport területén jelent meg elsőként.

A nép uralma, ezt jelenti demokrácia szavunk, az elnevezés mögött rejlő tartalommal már igencsak korán megpróbálkoztak államot szervezni egy-egy területen az ókorban. Az első demokráciának az időszámításunk előtti 5. század környéki Athént tekintjük, maga a szó is innen ered. Azt megelőzően is voltak azonban olyan területek, államok, törzsek, ahol a nép közösen gyakorolt uralmat, például India egyes részein. A valódi, modern értelembe vett demokráciák kialakulására viszont jócskán várni kellett.

Athén demokráciájában a nép egy része, a felnőtt, szabad státuszú férfiak élhettek a szavazati jogukkal, de a birodalom bukását követően kevesen próbálkoztak meg hasonlóval, a világ jelentős részén évszázadokon keresztül ismét uralkodók, nemesi családok, kormányzók és hadurak gyakorolták a hatalmat. 

Már Abraham Lincoln is megfogalmazta a nép hatalmát, de az még nem volt igazi demokrácia
Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary

Az athéni demokrácia csak a kezdet volt

Ha számba vennénk, hogy hol váltottak a mai értelembe vett demokratikus államberendezkedésre, a minden felnőtt polgárra kiterjesztett szavazati jogra, jócskán át kell ugranunk néhány évszázadot. Bár Abraham Lincoln amerikai alkotmánya is a néptől származó, népért való hatalomgyakorlásról beszél, még ez sem volt tökéletes demokrácia, hiszen nem szabad megfeledkeznünk, hogy ez egy rabszolgatartói társadalom volt

Idézőjel ikon

A szavazati jog a legtöbb országban csak a férfiak kiváltsága volt.

Ma már úgy tartjuk, a demokráciák egyik alapvetése, hogy a választójog nem csupán általános, de titkos, egyenlő és közvetlen is.  

Idézőjel ikon

A nők szavazati jogának bevezetése már az 1800-as években felmerült a világ számos pontján,

azonban elsőként egy sokak számára ismeretlen helyen, a Pitcairn-szigeteken vezették be olyan módon, hogy azóta minden egyes választáson ténylegesen joguk is van szavazni. A svédek például, bár szintén korán állást foglaltak a nők szavazati joga mellett, egy időre el is vették azt tőlük. 

Egy polinéz szigeten szavazhattak elsőként nők is
Fotó: Maridav / Getty Images Hungary

Alig páran élnek a világ első modern demokráciájában

A Pitcairn-szigetek négy szigetből állt felfedezésekor. Új-Zéland és Panama között körülbelül félúton található, Polinézia keleti végén, a Csendes-óceánban.

Idézőjel ikon

1767-ben egy angol hajós, Philip Carteret fedezte fel az addig ismeretlen földeket.

A sziget első telepesei azok a hajósok voltak, akik annak idején fellázadtak a Bountyn. Mellettük néhány Tahitiról magukkal elhurcolt polinéz férfi és nő alkotta a lakosságot, összesen 27 főt.

Idézőjel ikon

1790-ben léptek partra a szigeten.

A lázadók vezetője, egyes források szerint Henry, mások szerint John Adams, a Bounty utolsó életben maradt tagja egy vallásos alapokon álló, földművelő közösséget szervezett itt. A lakók a mai napig az archaikus angol és a polinéz nyelv keverékét használják. Az egykori tengerész egy Bibliából tanította olvasni társait,

Idézőjel ikon

a jogrendet is a Biblia elvei alapján alkotta meg.

Bár korábban már  egy ízben felfedezték, a szigetek a külvilág számára 1808-ig ismeretlenek maradtak, ugyanis rossz helyen jelölték a térképeken. A választójogot a nők itt 1838-ban kapták meg, azóta is minden egyes választáson szavazhatnak. A Pitcairn-szigetek az 50-es években Új-Zéland fennhatósága alá kerültek, jelenleg alig pár tucatnyi ember lakja. Új-Zélandon hasonlóképpen hamar, már 1893-ban elismerték minden felnőtt korú lakos egyenlő szavazati jogát.

A szüfrazsettek mozgalma Európába is ugyanezekért a jogokért küzdött. Róluk ide kattintva olvashatsz.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Titokzatos erők mozgatják a Halál-völgy vándorló köveit: több száz méteres nyomot hagynak a sivatagban

A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.

Mindennapi

Ez lesz az át nem vett mandátumok sorsa

A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.

Világom

Kvíz: felismered ezeket az olasz édességeket?

Olaszország nemcsak a pizzáról és a tésztákról híres, hanem a világ egyik leggazdagabb édességkultúrájával is büszkélkedhet. A „dolce vita” hazájának számos édessége mára meghódította az egész világot.

Testem

Ezekben az esetekben segíthet egy betegjogi képviselő

Az orvosok tudása és a rendszer működése gyógyulásunkat szolgálja, de óhatatlanul alá-fölérendelt viszonyt teremt, amelyben páciensként könnyen kiszolgáltatottá válhatunk. Nem véletlenül került a képbe a betegjogi képviselő.