Meglepő eredménye lett az Árpád hídi rendőrségi ellenőrzéseknek

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utóbbi évek balesetei után fokozott ellenőrzések voltak az Árpád hídon. A súlyos tragédiák tükrében meglepő, hogy milyen következtetésre jutott a rendőrség a sebességtúllépések mennyiségét és mértékét illetően.

Az utóbbi években aggasztóan sok tragikus baleset helyszíne volt Budapesten az Árpád híd. Tavaly nyáron, 2023. július 1-jén éjjel egy spontán kialakult közúti gyorsulási verseny egy 26 éves vétlen biciklis halálát okozta. Nagyjából egy évvel később egy ötven év körüli férfit gázoltak el, szintén biciklivel volt. Egy kanyarodó autó ütötte el a Népfürdő utca magasságában, minek következtében súlyosan megsérült. Egy héttel korábban, 2024. július 3-án pedig a forgalommal szemben hajtott fel a Pestről Budára vezető útszakaszra egy lopott taxiban egy férfi, az általa okozott balesetben ketten az életüket vesztettek, többen súlyosan megsérültek.

A Totalcar vette észre a Police.hu-n megjelent közleményt, amelyben arról írnak, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság zéró toleranciát hirdetett; ennek megfelelően a közlekedési rendőrök az elmúlt egy évben rendszeres forgalomellenőrzéseket és sebességméréseket végeztek az Árpád hídon.

Ezek az Árpád hídi ellenőrzések statisztikái

Az ellenőrzések alkalmával összesen 2538 felvétel készült sebességtúllépésről, a rekorder gyorshajtó 161 km/h sebességgel közlekedett, és 19 esetben történt közel kétszeres sebességtúllépés a megengedett 70 km/h sebességhez képest. Egy év után megállapították, hogy az Árpád hídon elkövetett sebességtúllépések mennyisége és mértéke nem kirívóan magas más, hasonló adottságokkal rendelkező fővárosi útszakaszokhoz képest.

Azonban a rendőrség szerint ezek a balesetek megerősítették azt, hogy továbbra is szükséges a rendőri ellenőrzés, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság elrendelte az Árpád hídon közlekedők fokozott ellenőrzését és a sebességmérési akciókat a gyorshajtások visszaszorítása érdekében.

A 2024. július 15. és július 28. közötti kéthetes időszakban fokozott ellenőrzést tartottak, ekkor összesen 389 sebességtúllépést rögzítettek az objektív sebességmérők, a leggyorsabb sofőr 147 km/h sebességgel közlekedett. A mozgó járműből történő sebességmérés eredményeként pedig további 19 gyorshajtóval szemben intézkedtek, és összesen közel 850 ezer forint közigazgatási bírságot szabtak ki. A rekorder 125 km/h sebességgel autózott az Árpád hídon, ő 78 ezer forint közigazgatási bírságot kapott a száguldása miatt. Egy olyan sofőrt is lefüleltek, aki részegen, eltiltás hatálya alatt vezetett; ellene büntetőeljárás indult, valamint az alkoholfogyasztás miatt 39 ezer forint közigazgatási bírságot is kapott. A rendőrség figyelmeztet, hogy az Árpád hídon továbbra is folyamatosan ellenőriznek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Lázad a gyereked? A szakértők szerint hiba, ha leszidod

A legtöbb szülő rémálma az a pillanat, amikor az addig angyali gyermeke hirtelen „nem”-et mond mindenre, csapkodni kezd, vagy látványosan szembeszáll az akarataival. Ilyenkor könnyű rásütni a bélyeget: „rossz gyerek”, „neveletlen” vagy „direkt hergel”. A pszichológusok szerint azonban óriásit tévedünk, ha a gyermekkori lázadást puszta rosszaságnak tartjuk. Sőt, ha ilyenkor csak büntetéssel és fegyelmezéssel reagálunk, éppen a gyerek fejlődésének egyik legfontosabb mérföldkövét tapossuk el.

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.