Ki volt az első aradi vértanú? Sokan arra a személyre gondolnak, akit az "aradi tizenhárom" közül azon az október 6-ai reggel, fél hat tájban a kivégzőhelyre vezettek. Ő Lázár Vilmos ezredes volt. De már közel másfél hónappal korábban, augusztus 22-én is kivégeztek Aradon egy ezredest, Ormai Norbertet, akit éppen ezért szokás az első aradi vértanúnak is nevezni.
Golyó vagy kötél? Sokat hezitáltak az aradi vértanúk kivégzésénélHogy jobb? Golyó vagy kötél által meghalni?
Tovább olvasomAz első aradi vértanú: Ormai Norbert
Az 1848. májusi Közlönyben ezt a rövid tudósítást olvashatjuk, három hónappal az első aradi kivégzés előtt, amikor ténylegesen elkezdődött Haynau rémuralma és a megtorlások sorozata:
Ormai Norbert a’ honvédvadász ezredek parancsnoka sikeresen folytatja Kolozsváron a’ tüzér ujonczozást, ’s a’ honvéd vadászujonczok számára szükséges fehér ruhaneműek bevásárlására is helyes intézkedéseket tett.
1850-ben, vagyis a szabadságharc bukását és megtorlását közvetlenül követő évben A forradalom férfiai 1848/9-ből című kiadványban ezt a némileg maliciózus leírást találhatjuk róla:
„Cseh fiú. Igazi neve Auffenberg. Hadnagy volt a Leiningenéknél, hanem felségsértésért 1847-ben 10 évi sáncra ítélték. A tavalyi amnesztiakor a munkácsi várból ő is kiszabadult, s beállott közhonvédnek. Gyönyörű szép fiú volt, s tán ezért kapkodott annyira a reménység után. Kossuth adjutánsa lőn. Legelőbb is őrnaggyá nevezteték ki, s megbízatott vadászezredeket alakítni (1848. nov. havában). E bizottmányt, valamint azutáni emelkedését (az ezredességet) nőkegynek köszönhető. Abban is valami regényes vala, valamint regényes házasságában is, mástól választván el nejét. E miatt elveszté a nőkegyet.
Csatában részt soha sem vett, 36 éves korában Aradon aug. 22-én felakasztatott.
Nem rossz Spartacus lett volna belőle. Na de csitt! De mortuis aut bene aut nihil.”
Az említett női kegy egyébként, amelynek köszönhetően Ormai felemelkedett, Kossuth nővéréé, a 37 évesen, 1854-ben elhunyt Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsannáé volt.
A Szegedi Híradó 1867. novemberi számában (valamint a Nefelejtsben és a Vasárnapi Ujságban) olvashatunk először arról, hogy az aradi vértanúk száma nem 13, hanem 15, hiszen az első magyar vadászezred parancsnokát, Ormait, továbbá Kazinczy fiát is kivégezték:
Az „Alföldben” Baló Benjámin azt a megjegyzést teszi közzé, hogy tévedés az, midőn az aradi vértanúk számát 13-ra teszik, mert vértanú volt még Ormai Norbert is, kit akkor végeztek ki az aradi erdő melletti téren, midőn a vár még Damjanics kezében volt. Okt. 15-én reggel pedig Kazinczy Lajos ezredest lőtték agyon, Kazinczy Ferenc fiát. Mindkettő szintén vértanúja volt a függetlenségi harcnak.
Az első aradi vértanú valójában Brazíliában halt meg?!
Mindezek után némileg váratlanul ér minket, amit a Fővárosi Lapok 1885. augusztusi száma közöl. A lap szerint a szabadságharc ismert szereplője, Ormai Norbert valójában nem halt mártírhalált:
„A szabadságharc nevei közt eléggé ismeretes az Ormai Norberté is. Az ő neve voltaképp báró Auffenberg volt, s midőn a honvéd zászló alá állt, Kossuth adta neki a magyar nevet, s ő lett a fiának keresztatyja is. Ormai vadász-ezredes volt, de harcokban nem vett részt, hanem a Kossuth udvarához tartozott, mint bizalmas ember.
A fegyverletétel után Braziliába költözött, s ott halt meg,
míg neje férjhez ment egy Byr nevű gyarmatoshoz. Fia kalandos életet élt, hadnagy lett a brazíliai hadseregben, majd Magyarországba költözött, és Csömörön települt le; de nyugtalan és exaltált ember lévén, újra kiköltözött.”
Akárhányan is voltak, az aradi vértanúk sírhelyét sokáig nem ismerték
Az 1885. júliusi Fővárosi Lapok-szám már ismét az 1849-es kivégzést kezeli tényként. Azzal indokolja, hogy Ormait nem sorolják a 13 mártír mellé, hogy nem harctéri tevékenységért végezték ki, hanem azon okból, hogy korábban politikai vétségért elítélt államfogoly volt Munkácson. 1890-ben megírták, hogy mivel a "nemzeti köztudalom" csak 13 aradi vértanút ismer, ezért sem Ormai, sem Kazinczy nevét nem vésik fel a szoborra és az éremre.
Sok híres magyar raboskodott ebben a rettenetes börtönbenA híres börtönben a magyar történelem számos jelentős személyisége sínylődött. Nem csak férfiak.
Tovább olvasom1895. október 6-án a Magyar Hírlap arról ír, hogy nem az a legnagyobb mulasztása az utókornak, hogy 16 helyett (Ormai, Kazinczy és Hauck Lajos) csak 13-at tart számon, hanem hogy 7 vértanúnak a sírja még mindig ismeretlen...
Ha Magyarország első miniszterlnökének szerelmeiről is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is!
Két Zichy lányt szeretett egyszerre az első magyar miniszterelnök, Batthyány LajosGróf Batthyány Lajos, az 1848-as forradalom mártír miniszterelnöke feleségét, Zichy Antóniát és sógornőjét, Zichy Karolinát is imádta.
Tovább olvasom
