Ezért látod mindig a 11:11-et az órán

Olvasási idő kb. 2 perc

Talán már te is tapasztaltad, hogy attól függetlenül, valójában mennyi az idő, a digitális órákon naponta egynél gyakrabban lehet felfedezni, hogy 11:11-et mutatnak. A jelenség, amelynek köszönhetjük ezt az illúziót, egy terrorista csoportról kapta a nevét. De vajon miért?

Agyunk és szemünk összehangolt működésének köszönhetően képesek vagyunk észlelni környezetünket, azonban sokszor a látszat csal. 

Már Arisztotelész felhívta a figyelmet arra, hogy „érzékeinkben megbízhatunk, de könnyedén be lehet őket csapni”. Ez történik olyankor is, amikor egy bizonyos számsort észlelünk a digitális kijelzőkön, aminek köze sincs a valóban megjelenő felirathoz. A jelenséget a német terrorista csoport után Baader–Meinhof-jelenségnek nevezik, de nem azért, mert közük van hozzá. 

Több ezer éve foglalkoztatja az emberiséget, mit miért látunk annak, ami
Fotó: GeorgePeters / Getty Images Hungary

Egy újságcikknek köszönhetik tudományos utóéletüket

Az illúziók tanulmányozása már a 19. században megkezdődött, a tudósok kíváncsiak voltak arra, mi lehet az oka az érzéki csalódásoknak, s vajon az agyban vagy a szemben keresendő a hiba. A válaszra csak később derült fény: valójában mindkettő szerv szerepet játszik benne. Minél többet tapasztalunk ugyanis a körülöttünk lévő világból, agyunk annál inkább előre dolgozik, s a korábbi tapasztalatai alapján képes olyasmit is észlelni, ami csak hasonlít arra, ami szemünk előtt megjelenik. 

Idézőjel ikon

Azaz most, hogy leírtuk, 11:11-et gyakrabban észlelünk az órákon, szinte biztos, hogy lesz, aki ezentúl valóban gyakrabban látja majd, még akkor is, hogyha eddig fel sem tűnt neki – ez a nem is létező jelenség.

Miért éppen a terroristák?

A frekvenciaillúziónak is nevezett jelenséget Baader–Meinhof-hatásnak nevezik, mindkét megnevezés ugyanattól az embertől származik. Baader és Meinhof a hatvanas évek végétől a kilencvenes évek végéig létező Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet két tagja volt. Arnold Zwicky, a frekvenciaillúzió fogalmát megalkotó nyelvész 2006-ban mesélt róluk egy barátjának, aki másnap azzal hívta fel, hogy ismét találkozott a nevekkel, pedig azelőtt még soha nem hallotta. Az új szavak iránti fokozott érdeklődés maga az, amit korábban Zwicky frekvenciaillúziónak hívott, ezt követően pedig a Baader–Meinhof-jelenségnek nevezte el. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.