Ezzel az appal most kiszámolhatod, hány bolygó kéne, hogy mindenki úgy élhessen, mint te

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy az adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez alapján jelenleg 1,6 Föld tudná csak kielégíteni az emberiség szükségleteit.

Az ökológiai lábnyom csökkentése a fogyasztási szokások megváltoztatásával kezdődik.  Különböző szinteken különböző feladatok várnak ránk, így a globális intézkedések és szabályozások mellett a lokális tennivalók szerepe is jelentős. De honnan tudjuk, hogy mekkora az ökológiai lábnyomunk, és mit kell tennünk annak érdekében, hogy kevésbé terheljük a környezetet?

Mekkora az ökolábnyomod?

A globális túllövés napja (Earth Overshoot Day) jelzi azt a dátumot az évben, amikorra az emberiség a Föld minden, egy év alatt megújuló energiaforrását felhasználta igényei kielégítésére. Ez 2020-ban augusztus 22-ére esett, azóta a bolygó mondhatni meghitelezi nekünk a forrásait. A cél, hogy a túllövés napja az év során minél későbbre essen, ennek elérése érdekében pedig mindannyian sokat tehetünk.

Az egyéni ökológiai lábnyomunkat életviteli döntéseink határozzák meg. Szelektíven gyűjtöd a szemetet? Szuper! Emellett azonban rengeteget nyom a latba a háztartásunk energiafogyasztása, a közlekedési szokásaink, a vásárlási és fogyasztási szokásaink, de még az is, hogy mit és hol eszünk. Az élelmiszerek előállítása, szállítása és pazarlása ugyanis jelentős hatással van az általunk okozott üvegházhatású gázok kibocsátására.

Vigyázzunk rá!
Fotó: Hello Africa / Getty Images Hungary

A legnagyobb hatást akkor érhetjük el, ha autómentes életre törekszünk, de már az alacsonyabb fogyasztású gépjárművek használata is sokat segít. Még többet tehetünk a környezetünkért, ha a repülőt vonatra vagy hajóra cseréljük, és törekszünk arra, hogy minél kevesebb húst fogyasszunk. Ha nem megy, nem kell egyik napról a másikra zöldségekre cserélni a húsokat, már a heti pár alkalomra csökkentett húsfogyasztás, illetve a szárnyas ételek fogyasztása vörös húsok helyett is a felére csökkentheti az étrendünkből adódó kibocsátást.

Oké, számtalan dolgot tehetünk a környezetünk védelme érdekében. De mik az erősségeid, és mire kell még jobban odafigyelni? És vajon a magyar átlagnál jobban óvod a Földet? Ide kattintva az Ökolábnyom-kalkulátor nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, de megmutatja, hogy hány bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy mindenki úgy éljen, ahogy te.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.