Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hagyományos szobanövények kora letűnni látszik, helyüket a jövőben olyan különleges cserepes virágok és kertek foglalhatják el, amelyek mintha ellentmondanának a fizika törvényeinek.
Világító növények
A köztéri világítás lámpaoszlopait mindannyian megszoktuk már. Képzeljük el, mi történne, ha ezeket a lámpákat légtisztító hatású növényekre, világító fákra cserélnénk? Szinte biztos, hogy választ fogunk kapni a kérdésre, ugyanis a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói az újfajta közvilágításon dolgoznak: olyan növényeket hoznak létre, amelyek órákig világítanak a sötétben. A teljesen átlagos, nem génmódosítással készült növényeket többek között luciferázt tartalmazó oldatban merítik meg. Ez az enzim felel a biolumineszcens élőlények, például a szentjánosbogarak, világító csigák, rovarok, gombák fényéért is.
Miután jó nagy adagot kaptak az oldatból, a növényeket magas nyomásnak tették ki, s ezzel végeztek is a kezeléssel. Több mint négy órán át árasztották magukból a fényt, amit saját metabolizmusuk táplált. A kutatók tervei szerint a jövőben nem lámpákkal, hanem ilyen kezelésnek alávetett fákkal oldjuk majd meg az éjszakai világítást, esetleg egy szobanövény fényénél olvasunk az íróasztalnál ülve. Emellett bevetésre vár még a világító spenót, kelbimbó, saláta és vízitorma is.
Lámpás a tölgyerdőn
Természetesen nem jelent újdonságot, hogy bizonyos biolumineszcens élőlények képesek világítani a sötétben – már Arisztotelészt is foglalkoztatta a probléma. Több mint hetven gombafajról tudjuk, hogy a biokémiai energiát fénnyé képes átalakítani, ezek közül öt hazánkban is megél. A legerősebb fénye a tölgyerdők mellett gyakori világító tölcsérgombának van.
Az állatok közül néhány csiga és egysejtű is képes fényt kibocsátani, emellett pedig létezik derengő kristálymedúza, kéklő fényű tintahal, világító cápa, hal, rovar és rák is. Ahogy mi a szentjánosbogarat, úgy gyűjtik a dél-amerikai bennszülöttek a világító trópusi pattanóbogarat, hogy lámpásként használják őket. Ugyanazon a területen él a Phengodidae (parázsbogárfélék) családba sorolt bogár lárvája is, amely ráadásul két színben, zölden és vörösen is képes világítani:
A csokor virág, ami fénylik a sötétben
Nemcsak külföldön hoztak már létre világító növényeket, hazánkban flAVATAR néven működik egy hasonló vállalkozás, amely az egyik legelismertebb nemzetközi designversenyen, az A’ Design Awardon 2017-ben bronz díjat szerzett világító virágaival. A növényeket, legyenek azok cserepesek, vagy vágott virágok, egy természetes alapú oldat segítségével kezelik, így napközben ugyanúgy néznek ki, mint a többi szobanövény, ám sötétben órákon át képesek különböző színekben világítani. A fénykibocsátás hosszát kitolhatjuk, ha a növényt fényre vagy napsugár alá helyezzük.
Fák a föld felett
Miközben a biolumineszcencia évezredek óta jelen van az élővilágban, a lebegés már egy modern kori találmány. Az még hagyján, hogy a növény lámpaként ragyog, ám általában ragaszkodik a talajhoz. A japánok azonban megalkottak egy, a mágnesesség elvén működő módszert, amely segítségével képesek voltak lebegő bonsai fákat piacra dobni. A növényeket két azonos pólusú mágnes tartja a levegőben, az egyik a porcelánból készült alapban rejlik, a másik a fa gyökerei között bújik meg.
Ugyanezen mágneses elv alkalmazásával készíti növénytárolóit Simon Morris svéd tudós is. A lebegő virágcserépbe ültetett növény az ötletgazda szerint maga fordul folyamatosan a fény felé, hiszen megteheti, nincs szilárdan a földhöz rögzítve. A mágneses erő a jelek szerint nincs negatív hatással a fejlődő növényre, sőt Morris szerint még az anyagcseréje is javul tőle.
Növények a falakon
Legyen az kültéri vagy beltéri fal, a jövőben valószínűleg zöld növények lepik majd el mindegyiket. A függőlegesen kialakított moha- vagy más növényréteg tisztítja a levegőt – amire a jövőben igencsak szükségünk lesz –, nem foglal sok helyet, és közelebb hozza a természetet. Az ügyesebbek ehető növényekből készítenek függőleges kertet, ez az ötlet pedig már nemcsak a környezetvédelemben, hanem a táplálkozás megreformálásában is előremutató.
A beltéri növényfalak több mint látványosak: képesek csökkenteni az elektromosság, a festékek, a bútorokból áradó vegyszerek, a por és a baktériumok negatív hatásait, tisztítani a levegőt. Hatásukra a stressztünetek, a fejfájás vagy a vegyszerekre adott már kóros reakciók is csökkenhetnek. A kültéri növényfalak szigetelnek, dizájnelemként fedik el a javításra szoruló vagy sivár falrészeket, és tisztítják a közlekedéstől elszmogosodott kültéri levegőt. Nemcsak külföldön, hazánkban is egyre több munkahelyen, üzletben találkozunk kisebb vagy nagyobb függőleges kertekkel. Két csúcstartóról tudunk: a 2593 négyzetméteres kínai nagy zöld falról, és a Sydney-ben található, 166 méter magas függőleges kertről a One Central Park oldalán:
A jövőben valószínűleg egyre több négyzetméternyi zöld kerttel találkozunk majd az épületeken, és ha rajtuk is alkalmazzák a luciferáz enzimmel működő technikát, éjszaka még világítanak is majd nekünk.
