Ha nehezen viseled a telet és a hideget, látogass el az egyik budapesti fürdőbe, és lazíts a termálvízben. Elhoztuk nektek a kedvenc helyeinket és néhány érdekességet róluk.
A budapesti fürdők többsége már a török időkben is működött, némelyik termálvizét pedig egészen más célokra – például vízilovak medencéjének feltöltésére – használják. A történelem számos érdekes alakja is megfordult ezeken a helyeken, tudod például, melyikben szeretett ázni Kodály Zoltán vagy Örkény István?
A Gellértbe a legdrágább a belépő budapesti fürdők közül...
Az 1918-as megnyitása óta a Gellért egyetlen egyszer zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt. Még a második világháború alatt is működött, annak ellenére, hogy a női szárny szinte teljes egészében elpusztult. Nem csak a fürdő felszínén lelhetünk izgalmakra, alatta egy közel másfél kilométeres, vasúti sínnel rendelkező járat köti össze a Rác fürdővel és a Rudassal. A belépő ide a legdrágább a budapesti fürdők közül, a felnőtt szekrényes jegyár hétköznap 5600 forint.
...a Dandárba pedig a legolcsóbb!
Az 1930-ban megnyitott fürdő eredetileg tisztálkodási céllal üzemelt, csak később kapott saját termál részleget, ami azért volt problémás, mert nem rendelkezett saját forrással. A vizet a Széchenyi Gyógyfürdőből szállították át, ezt azonban 1978-ban megszüntették, és azóta saját forrásból látják el. Az egyik legolcsóbb a budapesti fürdők között, a kétórás termál belépő hétköznap 1550 forint.
A Szent Lukács a magyar írók kedvence
Az írók kedvenc fürdője, hiszen több irodalmi műben is szerepel. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye például a Lukács Gyógyfürdő helyszínén kezdődik: „Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.” A 20. században a magyar értelmiségi rétegből sokan látogatták, többek között Kodály Zoltán, Zelk Zoltán vagy Örkény István.
A Széchenyi fürdő vízét nem csak az emberek szeretik
A Széchenyi fürdő termálvizét nem csak az emberik szeretik. Állítólag a Fővárosi állatkert vízilovai is ebben lubickolnak, mert az összetétele hasonlít a Nílus vízéhez. Ezért olyan sima a bőrük.
A Király ostrom esetén is zavartalanul működött
A fürdő építését még 1565-ben kezdte meg Aszlán pasa azzal a szándékkal, hogy ostrom esetén is legyen lehetőség fürdésre a váron belül, a munkálatokat azonban Szokoli Musztafa Pasa fejezte be. Saját forrása soha nem volt, mindig is a mai Lukács Fürdő területéről biztosították a vízellátását.
A Veli Bej törökmedencéje a legnagyobb
Az 1600-as években a legszebb budai fürdőként emlegették, hozzájárulhatott az is, hogy itt található Kelet-Európa legnagyobb törökmedencéje. Vízét sosem klórozzák.
A Rudast ideális helynek tartották az öngyilkosságokhoz
Törökkori neve „Zöld oszlopos fürdő volt”, amit a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopairól kapta. A Martinovics-összeesküvés leleplezése után az összeesküvésben részt vevők közül többen itt vetettek véget az életüknek. A 19. században is népszerű volt az öngyilkosok körében.
A Paskál a legfiatalabb
A Paskál Strandfürdő Budapest legfiatalabb strandfürdője beltéri gyógy-, élmény- és gyerekmedencékkel és kültéri úszó- és strandmedencékkel.
Olcsóbban csobbannál? Van egy tippünk.
Irány a vidék! Február 28-án több vidéki fürdő féláron várja a feltöltődni vágyókat. Az akcióban részt vevő fürdők listáját itt találod
