A gatyád rámegy, ha megszomjazik a család a fapadoson

Olvasási idő kb. 5 perc

Instant kávé egy ezresért, három deci sör kétezer forintért, 3000 kalóriás étkezések félúton Ázsia felé, szalonspicc egy pohár bortól: mindent a repülőn evésről-ivásról a nyaralószezon elején.

Repülővel mész idén nyaralni? Ha csak egy rövidebb fapados út áll előtted, akkor valószínűleg az érdekel leginkább, mennyibe fog fájni egy víz vagy egy kávé a gépen, ha megszomjaznál út közben. (Na jó, ha bulis nyaralásra mész, akkor talán az is, hogy tényleg jobban üt-e az alkohol a felhők felett.) Ha távolabbra mész, és hosszabb időt töltesz majd a gépen, nyilván az is érdekelni fog, miért olyan ízetlen a légi vacsora, és mennyire hizlalnak a repülős fogások. Már jönnek is a válaszok.

Miért olyan ízetlenek a kaják a repülőn?

Mert nem frissek Az ételek órákkal a repülés előtt készülnek hatalmas mennyiségben, aztán a repülőn újramelegítik őket – nem csoda, hogy nincs túl sok esélyed meghatározó gasztroélményekre tízezer méter magasan. Gordon Ramsay, miután évekig a Singapore Airlinessal dolgozott együtt, ezt nyilatkozta: „Tíz éven át dolgoztam légitársaságokkal, pontosan tudom honnan jön az étel, és hogy mennyi idő után kerül a fedélzetre. Kibaszottul ki van zárva, hogy én repülőn egyek” – idézi a sztárszakácsot a Telegraph Travel.

Mert spórolnak a légitársaságok Az egyik legkönnyebben megspórolható költség a fedélzeti ellátás, így aztán borítékolható, hogy nem a legjobb alapanyagok kerülnek a repülőn a tányérodra. (Business classon ezért jobb a kaja: jóval többet fizetsz a repjegyért, így jobban megérdemled a finom falatokat.)

Mert a magasban tényleg máshogy érzünk ízeket  „Az alacsony kabinnyomás, a száraz levegő, de még a hajtóművek zúgó hangja is hozzájárul az ízérzékelésünk romlásához” – mondta el a Telegraph Travelnek Charles Spence, az Oxford University professzora. A különbség a földi és a légi ízek közt óriási: harminc százalékkal kevésbé érezzük intenzívnek az ízeket (legyen szó akár édesről, akár sósról) utazómagasságon.

Hogyan lesz jobb íze a repülőn elfogyasztott ételeknek és italoknak?

Nem mindegy mit hallasz evés közben! Viselj füldugót, vagy zajszűrős fülhallgatót, és máris jobban élvezed az étkezést a repülőn – tanácsolja Charles Spence professzor. De még jobb, ha zenét hallgatsz! Heston Blumenthal éttermében, a Fat Duckban kísérletezve a professzor arra jött rá, hogy a csilingelő, magas hangokat tartalmazó zenét hallgatva tíz százalékkal hangsúlyosabban érzékelhetjük az édes ízeket. A mély hangok az étel keserűségére játszanak rá.

„A hatások nem voltak hatalmasak, de azért elég nagyok ahhoz, hogy különbséget jelentsenek az étkezés élményében” – mondja a professzor. A Telegraph Travel tippje: keserűcsoki evés mellé hallgasd meg a Depeche Modetól a Personal Jesust, ha minden igaz, még kesernyésebbnek fogod érezni tőle.

Állítsd meg a filmet amit nézel, és próbálj az étkezésre magára figyelni! Így jobban élvezed majd az étkezést – és nem is eszed túl magad (állítólag kb. harmadával kevesebbet eszel, ha nem tereled el a figyelmedet mással evés közben).

Orröblítés a jobb ízérzékelésért – Ha még jobban akarod érezni az ételek ízét, a száraz levegő miatt kiszáradt orrjárataidat kell kezelésbe venned. A szakemberek egy jó kis orröblítést javasolnak, de sajnos ezzel az összes egyéb szagot (szóval pl. a körülötted ülők testszagát) is jobban érzed majd. Valamit valamiért.

Hány kalóriát zabálunk be a felhők fölött?

Rengeteget. Mivel kevésbé érezzük édesnek, vagy sósnak az ételeket, 20-30 százalékkal cukrosabban, vagy sósabban készítik el őket, hogy utazómagasságon hasonló ízűnek érezzük őket, mint a Földön. Így aztán a legtöbb repülőn felszolgált étel nem a legegészségesebb, és olyan mennyiségben használnak fűszereket hozzájuk, ami a Földön eszébe se jutna senkinek.

Charles Spence professzor azt állítja, egy átlag brit több mint 3400 kalóriát fogyaszt a reptéri becsekkolás és landolás között. Néhány pia a reptéren, hogy ne legyen olyan ijesztő az út, aztán zabálás a repülőn, mivel nincs jobb dolga az embernek. (Unalmunkban eleve többet eszünk, főleg a hagyományos légitársaságoknál, és különösen a hosszú távú járatokon, ahol néhány óránként hordják elénk a kaját.)

Tényleg nincs túl nagy esélye, hogy egészséges lenne a menü – Egy brit dietetikus megpróbálta bekérni a tíz legnagyobb európai légitársaságtól, hogy pontosan mit tartalmaznak a repülőn felszolgált fogásaik, de vagy nem válaszoltak, vagy kitérő választ adtak. Csak nem valami titkolnivalójuk akadt?

Tényleg jobban üt a pia a repülőn?

Csak úgy érzed. "A repülők kabinjában légnyomás jóval alacsonyabb mint az átlagos, földi körülmények között. Kb. olyan a testednek, mintha egy 1800-2200 méter magas hegycsúcson lennél. Ilyenkor enyhe oxigénhiány lép fel a testünkben, és már ettől az (amúgy hypoxiának nevezett) állapottól úgy érezheted magad, mintha egy kicsit be lennél csiccsentve. Ha még rá is iszol erre, nyilván részegnek fogsz tűnni. Magyarul: mivel a véredben alacsonyabb az oxigén szintje, előbb tűnsz részegnek, mintha ugyanennyi alkoholt a Földön ittál volna meg. De a véralkohol szintedben nem lesz különbség" – olvasható a KLM légitársaság blogjában.

Ami fontos, hogy a rettenetesen száraz levegő miatt sokkal gyorsabban leszel dehidratált, mint földi piálás esetén. Tehát ha a repülőn iszol, minden pia mellé egy pohár vizet is igyál meg. (Egyébként ez földi ivászatok alkalmával sem hülyeség, garantáltan szebb lesz a másnapod.)

Egyébként, ha már inni akarsz a gépen, tök érdekes, hogy egyáltalán nem mindegy melyik bort választod. Barry Smith, filozófus és borszakíró arra lett figyelmes, hogy bizonyos fajták (ilyen például az Argentinából, Mendozából származó Malbec) jobban ízlettek a tesztelőknek a levegőben, mint a Földön. Ez azért lehet, mert ez a bor hegyvidéki környezetben készül, és a repülőn található körülmények jobban hasonlítanak az ital származási helyére, így ott érezzük olyannak, mint amilyennek szánták.

Mennyire lesz drága, ha megéhezem-megszomjazom a fapadoson?

Nagyon. Ha nem hagyományos légitársaságra vettél jegyet, legalább nem fenyeget, hogy több ezer kalóriát zabálj össze, vagy vállalhatatlanra idd magad az ingyen piából. Ha viszont megszomjazol, vagy megéhezel, jól a pénztárcádba kell nyúlnod. Az egyszerűség kedvéért a szendvics, a víz, a kávé és a sör árait hasonlítom össze a Wizz Air, a Ryanair és az easyJet fedélzeti magazinjai alapján. Az árakban meglepően nagy eltérések vannak, de az gondolom senki számára nem lesz váratlan fordulat, hogy mindegyik magas.

A legegyszerűbb szendvics a Wizz Airnél a legolcsóbb (4 euró, vagyis 1240 forint), a Ryanairnél egy euróval drágább (5 euró, vagyis 1550 forint), az easyJetnél már 6 euró (1860 forint). Az instant kávé tekintetében holtverseny van a Wizz Air és az easyJet árai közt: mindkét fapados 2,50 euróért (780 forintért) kínálja, a Ryanairnél 3 euró (930 forint) a pocsék, vizes kávé. Fél liter vízhez a Wizz Air utasai juthatnak a legolcsóbban (2 euróért, vagyis 620 forintért), az easyJet 2,50 euróért (780 forintért) ad vizet, a Ryanair pedig 3 euróért (930 forint). A sörözést végképp nem ajánlom ha számít bármit is az ár/érték arány: három deci sör a Wizz Airnél 4 euró (1240 forint), a Ryanairnél 5 euró (1550 forint), az easyJetnél pedig 6 euró (1860 forint).

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

mimi
mimi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.