A gatyád rámegy, ha megszomjazik a család a fapadoson

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Instant kávé egy ezresért, három deci sör kétezer forintért, 3000 kalóriás étkezések félúton Ázsia felé, szalonspicc egy pohár bortól: mindent a repülőn evésről-ivásról a nyaralószezon elején.

Repülővel mész idén nyaralni? Ha csak egy rövidebb fapados út áll előtted, akkor valószínűleg az érdekel leginkább, mennyibe fog fájni egy víz vagy egy kávé a gépen, ha megszomjaznál út közben. (Na jó, ha bulis nyaralásra mész, akkor talán az is, hogy tényleg jobban üt-e az alkohol a felhők felett.) Ha távolabbra mész, és hosszabb időt töltesz majd a gépen, nyilván az is érdekelni fog, miért olyan ízetlen a légi vacsora, és mennyire hizlalnak a repülős fogások. Már jönnek is a válaszok.

Miért olyan ízetlenek a kaják a repülőn?

Mert nem frissek Az ételek órákkal a repülés előtt készülnek hatalmas mennyiségben, aztán a repülőn újramelegítik őket – nem csoda, hogy nincs túl sok esélyed meghatározó gasztroélményekre tízezer méter magasan. Gordon Ramsay, miután évekig a Singapore Airlinessal dolgozott együtt, ezt nyilatkozta: „Tíz éven át dolgoztam légitársaságokkal, pontosan tudom honnan jön az étel, és hogy mennyi idő után kerül a fedélzetre. Kibaszottul ki van zárva, hogy én repülőn egyek” – idézi a sztárszakácsot a Telegraph Travel.

Mert spórolnak a légitársaságok Az egyik legkönnyebben megspórolható költség a fedélzeti ellátás, így aztán borítékolható, hogy nem a legjobb alapanyagok kerülnek a repülőn a tányérodra. (Business classon ezért jobb a kaja: jóval többet fizetsz a repjegyért, így jobban megérdemled a finom falatokat.)

Mert a magasban tényleg máshogy érzünk ízeket  „Az alacsony kabinnyomás, a száraz levegő, de még a hajtóművek zúgó hangja is hozzájárul az ízérzékelésünk romlásához” – mondta el a Telegraph Travelnek Charles Spence, az Oxford University professzora. A különbség a földi és a légi ízek közt óriási: harminc százalékkal kevésbé érezzük intenzívnek az ízeket (legyen szó akár édesről, akár sósról) utazómagasságon.

Hogyan lesz jobb íze a repülőn elfogyasztott ételeknek és italoknak?

Nem mindegy mit hallasz evés közben! Viselj füldugót, vagy zajszűrős fülhallgatót, és máris jobban élvezed az étkezést a repülőn – tanácsolja Charles Spence professzor. De még jobb, ha zenét hallgatsz! Heston Blumenthal éttermében, a Fat Duckban kísérletezve a professzor arra jött rá, hogy a csilingelő, magas hangokat tartalmazó zenét hallgatva tíz százalékkal hangsúlyosabban érzékelhetjük az édes ízeket. A mély hangok az étel keserűségére játszanak rá.

„A hatások nem voltak hatalmasak, de azért elég nagyok ahhoz, hogy különbséget jelentsenek az étkezés élményében” – mondja a professzor. A Telegraph Travel tippje: keserűcsoki evés mellé hallgasd meg a Depeche Modetól a Personal Jesust, ha minden igaz, még kesernyésebbnek fogod érezni tőle.

Állítsd meg a filmet amit nézel, és próbálj az étkezésre magára figyelni! Így jobban élvezed majd az étkezést – és nem is eszed túl magad (állítólag kb. harmadával kevesebbet eszel, ha nem tereled el a figyelmedet mással evés közben).

Orröblítés a jobb ízérzékelésért – Ha még jobban akarod érezni az ételek ízét, a száraz levegő miatt kiszáradt orrjárataidat kell kezelésbe venned. A szakemberek egy jó kis orröblítést javasolnak, de sajnos ezzel az összes egyéb szagot (szóval pl. a körülötted ülők testszagát) is jobban érzed majd. Valamit valamiért.

Hány kalóriát zabálunk be a felhők fölött?

Rengeteget. Mivel kevésbé érezzük édesnek, vagy sósnak az ételeket, 20-30 százalékkal cukrosabban, vagy sósabban készítik el őket, hogy utazómagasságon hasonló ízűnek érezzük őket, mint a Földön. Így aztán a legtöbb repülőn felszolgált étel nem a legegészségesebb, és olyan mennyiségben használnak fűszereket hozzájuk, ami a Földön eszébe se jutna senkinek.

Charles Spence professzor azt állítja, egy átlag brit több mint 3400 kalóriát fogyaszt a reptéri becsekkolás és landolás között. Néhány pia a reptéren, hogy ne legyen olyan ijesztő az út, aztán zabálás a repülőn, mivel nincs jobb dolga az embernek. (Unalmunkban eleve többet eszünk, főleg a hagyományos légitársaságoknál, és különösen a hosszú távú járatokon, ahol néhány óránként hordják elénk a kaját.)

Tényleg nincs túl nagy esélye, hogy egészséges lenne a menü – Egy brit dietetikus megpróbálta bekérni a tíz legnagyobb európai légitársaságtól, hogy pontosan mit tartalmaznak a repülőn felszolgált fogásaik, de vagy nem válaszoltak, vagy kitérő választ adtak. Csak nem valami titkolnivalójuk akadt?

Tényleg jobban üt a pia a repülőn?

Csak úgy érzed. "A repülők kabinjában légnyomás jóval alacsonyabb mint az átlagos, földi körülmények között. Kb. olyan a testednek, mintha egy 1800-2200 méter magas hegycsúcson lennél. Ilyenkor enyhe oxigénhiány lép fel a testünkben, és már ettől az (amúgy hypoxiának nevezett) állapottól úgy érezheted magad, mintha egy kicsit be lennél csiccsentve. Ha még rá is iszol erre, nyilván részegnek fogsz tűnni. Magyarul: mivel a véredben alacsonyabb az oxigén szintje, előbb tűnsz részegnek, mintha ugyanennyi alkoholt a Földön ittál volna meg. De a véralkohol szintedben nem lesz különbség" – olvasható a KLM légitársaság blogjában.

Ami fontos, hogy a rettenetesen száraz levegő miatt sokkal gyorsabban leszel dehidratált, mint földi piálás esetén. Tehát ha a repülőn iszol, minden pia mellé egy pohár vizet is igyál meg. (Egyébként ez földi ivászatok alkalmával sem hülyeség, garantáltan szebb lesz a másnapod.)

Egyébként, ha már inni akarsz a gépen, tök érdekes, hogy egyáltalán nem mindegy melyik bort választod. Barry Smith, filozófus és borszakíró arra lett figyelmes, hogy bizonyos fajták (ilyen például az Argentinából, Mendozából származó Malbec) jobban ízlettek a tesztelőknek a levegőben, mint a Földön. Ez azért lehet, mert ez a bor hegyvidéki környezetben készül, és a repülőn található körülmények jobban hasonlítanak az ital származási helyére, így ott érezzük olyannak, mint amilyennek szánták.

Mennyire lesz drága, ha megéhezem-megszomjazom a fapadoson?

Nagyon. Ha nem hagyományos légitársaságra vettél jegyet, legalább nem fenyeget, hogy több ezer kalóriát zabálj össze, vagy vállalhatatlanra idd magad az ingyen piából. Ha viszont megszomjazol, vagy megéhezel, jól a pénztárcádba kell nyúlnod. Az egyszerűség kedvéért a szendvics, a víz, a kávé és a sör árait hasonlítom össze a Wizz Air, a Ryanair és az easyJet fedélzeti magazinjai alapján. Az árakban meglepően nagy eltérések vannak, de az gondolom senki számára nem lesz váratlan fordulat, hogy mindegyik magas.

A legegyszerűbb szendvics a Wizz Airnél a legolcsóbb (4 euró, vagyis 1240 forint), a Ryanairnél egy euróval drágább (5 euró, vagyis 1550 forint), az easyJetnél már 6 euró (1860 forint). Az instant kávé tekintetében holtverseny van a Wizz Air és az easyJet árai közt: mindkét fapados 2,50 euróért (780 forintért) kínálja, a Ryanairnél 3 euró (930 forint) a pocsék, vizes kávé. Fél liter vízhez a Wizz Air utasai juthatnak a legolcsóbban (2 euróért, vagyis 620 forintért), az easyJet 2,50 euróért (780 forintért) ad vizet, a Ryanair pedig 3 euróért (930 forint). A sörözést végképp nem ajánlom ha számít bármit is az ár/érték arány: három deci sör a Wizz Airnél 4 euró (1240 forint), a Ryanairnél 5 euró (1550 forint), az easyJetnél pedig 6 euró (1860 forint).

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

mimi
mimi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.