Pörkölt a nyakláncon: menő vagy ciki?

Olvasási idő kb. 1 perc

A japánok divatot és viccet csináltak az ételből. Ön mit gondol az élethűre sikerült kamu-kajákról? Szavazzon!

Galéria ikon

4

Galéria: Pörkölt szaftos nyaklánc: menő vagy ciki?
Fotó: ii-fake.com

Az ii-fake.com egyik kreatív tervezője, Hatanaka épp akkor rukkolt elő egy egytálétel ihlette ékszer- és kiegészítő-kollekcióval, amikor már nagyon kezdtünk ráunni a különféle kajákkal és nyalánkságokkal teleaggatott csecsebecsékre. A japán Szaitama prefektúrából származó tervezőt ezúttal a bő szaftban tocsogó ételek fogták meg, mint például a telihold tiszteletére készített, zöldségekkel, algákkal és főtt tojással készült tsukimi soba, a currys rizs vagy az aranykanállal kombinált pörkölt.

Az apró műanyag ételek iránt való rajongás egyébként nem újkeletű jelenség Japánban, Hatanaka például már 1965 óta foglakozik a gyártásukkal, Wim Wenders pedig 1985-ben forgatott egy dokumentumfilmet Tokyo-Ga címmel, melyben az egyszerű játéktermi gépeket, a Pachinkót és a trendi műanyag élemiszereket és azok gyártását mutatja be. A filmet akkor az „Un Certain Regard” szekcióban mutatták be a Cannes-i Filmfesztiválon.

Az egyszerre gusztustalan, étvágygerjesztő, infantilis és zavarbaejtő kiegészítők egyébként közepesen megfizethető áron kaphatóak a márka oldalán. Egy fülbevalóért átlagosan 2800 jent (5769 forint), egy nyakláncért 6500 jent (13.390 forint), míg egy gyűrűért 5000 jent (10.300 forint) kell kicsengetnünk. Ön mit gondol, menő ilyen élethű nyaklánccal utcára lépni vagy inkább cikinek találja, hogy míg mások éheznek, addig van aki viccet csinál az ételből? Szavazzon!

Galéria ikon

4

Galéria: Pörkölt szaftos nyaklánc: menő vagy ciki?
Fotó: ii-fake.com
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?