Az élet nagy kérdései: miért pirosak a tűzoltóautók?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ma már természetesnek vesszük, hogy a tűzoltóautók piros színűek, de ez nem volt mindig így.

A piros szín előnye, hogy nemcsak mutatós, hanem igen feltűnő is, de a legtöbb ember inkább a harsogó sziréna és a villogó fényjelzés alapján értesül arról, hogy tűzoltóautó közeledik, hiszen ezeket már jóval azelőtt észlelhetik, hogy egyáltalán meglátnák magát a járművet. De akkor miért pirosak a tűzoltóautók?

Ezért pirosak a tűzoltóautók

A J. D. Power autóipari szakértői szerint a tűzoltóautók piros színének eredetét illetően több elmélet is létezik. Az egyik onnan ered, hogy a gépjárművek megjelenése előtt a tűzoltó eszközöket lovas kocsikra vagy hintókra szerelték, amelyeket gyakran pirosra festettek, mert az olcsó színnek számított és kevésbé látszottak meg rajta az útról származó szennyeződések. Amikor aztán a tűzoltók átvették a lovas kocsikat, velük együtt átvették a festési sémájukat is.

A tűzoltóautók szinte mindenhol piros színűek
Fotó: MattGush / Getty Images Hungary

Ez azonban még mindig nem szolgál magyarázattal arra, hogy a modern tűzoltóautók miért lettek piros színűek. Egy másik, hitelesebbnek tűnő teória szerint a színválasztásra – legalábbis közvetett módon – Henry Ford életműve is kihatással lehetett. A XX. század elején ugyanis a Ford T-modellje volt a legnépszerűbb jármű az utakon, amely az 1914 és 1925 közötti időszakban csak egyetlen színben, feketében lehetett megvásárolni. Így amikor megjelentek a tűzoltóautók, kézenfekvőnek látszott pirosra festeni őket, hogy fény- és hangjelzés hiányában is könnyebben kitűnjenek a személyautók tömegéből.

Az élénk szín jól kiegészíti a sziréna jelzését
Fotó: majorosl / Getty Images Hungary

A sürgősségi járművek különböző színsémáit egyébként már tanulmányok keretében is vizsgálták, amelyek több esetben kontrasztos eredményt hoztak. Bár kiderült, hogy egyes színek – mint például a citromsárga – feltűnőbbek a piroshoz képest, nem sok értelme lenne variálni velük, mivel a közlekedők csak az utóbbiról asszociálnak a vészhelyzetekhez vonuló járművekre, ezt a régi berögződést pedig nagyon hosszú idő lenne megváltoztatni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.