Máshogy számolnák a magyar nyugdíjakat: jól járnának vele az idősek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokak szerint két évtizedre visszanyúló probléma, hogy a nyugdíjasok időskori jövedelme között nagy az aránytalanság. Szakértők úgy vélik, ezen egyszerűen lehetne változtatni.

A nyugdíjszakértő szerint a nettó nyugdíj igazi hungarikum, és hiába nem kell az érintetteknek adózniuk, mégis jobban járnánk, ha bruttósítanák az összeget.

Sajátosan alakult ki a rendszerváltást követően az 1997. évi LXXXI., azaz a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló törvény. Az akkor megalkotott jogszabály ugyanis az 1988. január 1. utáni jövedelmeket veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításához. 

A nyugdíjak összegét Európában egyedülálló módon állapítják meg ma hazánkban
Fotó: Varga György / MTI

Bruttósítani kellene a nyugdíjat a magasabb összeghez

Miután kiderült, hogy azok, akik 1988-at megelőzően magasabb jövedelemmel bírtak, mint a rendszerváltás után, egyértelműen nem jártak jól nyugdíjas éveikre, korábbi cikkében a 24.hu nyugdíjszakértővel járt utána a kérdésnek.

A lap által megkérdezett Farkas András nyugdíjszakértő akkor azt mondta, mint minden törvény esetén, itt is kellett egy határvonalat húzni, és a manapság nyugdíjaskorba lépők esetén a nyolcvanas évekbeli fizetések már nem esnek akkora súllyal latba az időskori jövedelem összegének megállapításakor. 

Idézőjel ikon

Akik például az idén mennek nyugdíjba, azok 1988-ban 30 évesek lehettek, karrierjük elején járhattak – jó eséllyel nekik inkább kedvező, hogy az 1988 előtti kereseteket nem kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál. Néhány év múlva pedig már ténylegesen a teljes életpálya-átlagkereset bele fog számítani a nyugdíjba, ha így maradnak a szabályok.

Így számolják a nyugdíj összegét

A nyugdíj jelenlegi nettó összegének alapja az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett nyugdíjjárulék – ma már társadalombiztosítási járulék – évente, az aktuális szabályok szerint járuléktalanított, majd adótlanított összegének valorizációs szorzóval növelt, az adott időszakban a biztosítási ellátásban töltött napokkal elosztott összege. A bonyolultnak tűnő számításokat azonban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kalkulátora elvégzi helyettünk. 

Azok, akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, már sokkal jobban járnak
Fotó: Varga György / MTI

Mivel a számításokba a nem, az életkor, az aktív állományban töltött évek, a gyermekek száma és a velük otthon töltött idő is beleszólhat, Farkas András szerint a kérdés sokkal komplexebb, mint gondolnánk. Mint mondta, a jelenlegi, egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó okozta nagy eltérések később komoly méltánytalanságokat okozhatnak, ami nemcsak a bérek, hanem a nyugdíj esetében is előnytelenebb helyzetbe hozza az alacsonyabb keresetűeket.

A kereset nem csak az aktív években okoz különbséget az életszínvonalban

A szakértő szerint az összes többi európai országban bevett gyakorlat, a havi bruttó keresetek alapján számított bruttó nyugdíj jelenthetne az aránytalan összegű időskori járadékok megszüntetésére megoldást, ugyanis akkor a nyugdíj nettó összegét az határozná meg, hogy milyen kedvezményes adó- és járulékterheket alkalmaznának rá. Más országokban általában egészségbiztosítási járulékot, illetve hosszú távú ápolási járulékot szednek a nyugdíjasoktól, hiszen ők azok, akik az ápolással kapcsolatban leginkább érintettek. A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy volt már szándék hasonlóra Magyarországon is, azonban végül nem történt meg.

A téma most a Nyugdíjszerviz című műsorban került újra terítékre. Itt Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy szervezetük is szorgalmazza a bruttó nyugdíjak bevezetését, mert e nélkül számos adókedvezménytől is elesnek az időskorúak. Egyre gyakoribb például, hogy nyugdíjaskorúak kiskorú gyermeket nevelnek, ami után személyi jövedelemadó (szja-) kedvezmény járna, vagy olyan biztosítással rendelkeznek, ami után visszaigényelhetnének szja-t. Karácsony Mihály úgy vélte, kellene venni egy nagy levegőt, és Magyarországon is bruttósítani a nyugdíjakat. Válaszában Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter ugyan elfogadta az elhangzott érveket, de arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen átállás rendkívül sok technikai munkával és feladattal járna, aminek a feltételeit ő most nem látja, ezért nem kezdene bele egy ilyen átalakításba.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.