Máshogy számolnák a magyar nyugdíjakat: jól járnának vele az idősek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokak szerint két évtizedre visszanyúló probléma, hogy a nyugdíjasok időskori jövedelme között nagy az aránytalanság. Szakértők úgy vélik, ezen egyszerűen lehetne változtatni.

A nyugdíjszakértő szerint a nettó nyugdíj igazi hungarikum, és hiába nem kell az érintetteknek adózniuk, mégis jobban járnánk, ha bruttósítanák az összeget.

Sajátosan alakult ki a rendszerváltást követően az 1997. évi LXXXI., azaz a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló törvény. Az akkor megalkotott jogszabály ugyanis az 1988. január 1. utáni jövedelmeket veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításához. 

A nyugdíjak összegét Európában egyedülálló módon állapítják meg ma hazánkban
Fotó: Varga György / MTI

Bruttósítani kellene a nyugdíjat a magasabb összeghez

Miután kiderült, hogy azok, akik 1988-at megelőzően magasabb jövedelemmel bírtak, mint a rendszerváltás után, egyértelműen nem jártak jól nyugdíjas éveikre, korábbi cikkében a 24.hu nyugdíjszakértővel járt utána a kérdésnek.

A lap által megkérdezett Farkas András nyugdíjszakértő akkor azt mondta, mint minden törvény esetén, itt is kellett egy határvonalat húzni, és a manapság nyugdíjaskorba lépők esetén a nyolcvanas évekbeli fizetések már nem esnek akkora súllyal latba az időskori jövedelem összegének megállapításakor. 

Idézőjel ikon

Akik például az idén mennek nyugdíjba, azok 1988-ban 30 évesek lehettek, karrierjük elején járhattak – jó eséllyel nekik inkább kedvező, hogy az 1988 előtti kereseteket nem kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál. Néhány év múlva pedig már ténylegesen a teljes életpálya-átlagkereset bele fog számítani a nyugdíjba, ha így maradnak a szabályok.

Így számolják a nyugdíj összegét

A nyugdíj jelenlegi nettó összegének alapja az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett nyugdíjjárulék – ma már társadalombiztosítási járulék – évente, az aktuális szabályok szerint járuléktalanított, majd adótlanított összegének valorizációs szorzóval növelt, az adott időszakban a biztosítási ellátásban töltött napokkal elosztott összege. A bonyolultnak tűnő számításokat azonban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kalkulátora elvégzi helyettünk. 

Azok, akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, már sokkal jobban járnak
Fotó: Varga György / MTI

Mivel a számításokba a nem, az életkor, az aktív állományban töltött évek, a gyermekek száma és a velük otthon töltött idő is beleszólhat, Farkas András szerint a kérdés sokkal komplexebb, mint gondolnánk. Mint mondta, a jelenlegi, egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó okozta nagy eltérések később komoly méltánytalanságokat okozhatnak, ami nemcsak a bérek, hanem a nyugdíj esetében is előnytelenebb helyzetbe hozza az alacsonyabb keresetűeket.

A kereset nem csak az aktív években okoz különbséget az életszínvonalban

A szakértő szerint az összes többi európai országban bevett gyakorlat, a havi bruttó keresetek alapján számított bruttó nyugdíj jelenthetne az aránytalan összegű időskori járadékok megszüntetésére megoldást, ugyanis akkor a nyugdíj nettó összegét az határozná meg, hogy milyen kedvezményes adó- és járulékterheket alkalmaznának rá. Más országokban általában egészségbiztosítási járulékot, illetve hosszú távú ápolási járulékot szednek a nyugdíjasoktól, hiszen ők azok, akik az ápolással kapcsolatban leginkább érintettek. A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy volt már szándék hasonlóra Magyarországon is, azonban végül nem történt meg.

A téma most a Nyugdíjszerviz című műsorban került újra terítékre. Itt Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy szervezetük is szorgalmazza a bruttó nyugdíjak bevezetését, mert e nélkül számos adókedvezménytől is elesnek az időskorúak. Egyre gyakoribb például, hogy nyugdíjaskorúak kiskorú gyermeket nevelnek, ami után személyi jövedelemadó (szja-) kedvezmény járna, vagy olyan biztosítással rendelkeznek, ami után visszaigényelhetnének szja-t. Karácsony Mihály úgy vélte, kellene venni egy nagy levegőt, és Magyarországon is bruttósítani a nyugdíjakat. Válaszában Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter ugyan elfogadta az elhangzott érveket, de arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen átállás rendkívül sok technikai munkával és feladattal járna, aminek a feltételeit ő most nem látja, ezért nem kezdene bele egy ilyen átalakításba.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.