Máshogy számolnák a magyar nyugdíjakat: jól járnának vele az idősek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokak szerint két évtizedre visszanyúló probléma, hogy a nyugdíjasok időskori jövedelme között nagy az aránytalanság. Szakértők úgy vélik, ezen egyszerűen lehetne változtatni.

A nyugdíjszakértő szerint a nettó nyugdíj igazi hungarikum, és hiába nem kell az érintetteknek adózniuk, mégis jobban járnánk, ha bruttósítanák az összeget.

Sajátosan alakult ki a rendszerváltást követően az 1997. évi LXXXI., azaz a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló törvény. Az akkor megalkotott jogszabály ugyanis az 1988. január 1. utáni jövedelmeket veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításához. 

A nyugdíjak összegét Európában egyedülálló módon állapítják meg ma hazánkban
Fotó: Varga György / MTI

Bruttósítani kellene a nyugdíjat a magasabb összeghez

Miután kiderült, hogy azok, akik 1988-at megelőzően magasabb jövedelemmel bírtak, mint a rendszerváltás után, egyértelműen nem jártak jól nyugdíjas éveikre, korábbi cikkében a 24.hu nyugdíjszakértővel járt utána a kérdésnek.

A lap által megkérdezett Farkas András nyugdíjszakértő akkor azt mondta, mint minden törvény esetén, itt is kellett egy határvonalat húzni, és a manapság nyugdíjaskorba lépők esetén a nyolcvanas évekbeli fizetések már nem esnek akkora súllyal latba az időskori jövedelem összegének megállapításakor. 

Idézőjel ikon

Akik például az idén mennek nyugdíjba, azok 1988-ban 30 évesek lehettek, karrierjük elején járhattak – jó eséllyel nekik inkább kedvező, hogy az 1988 előtti kereseteket nem kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál. Néhány év múlva pedig már ténylegesen a teljes életpálya-átlagkereset bele fog számítani a nyugdíjba, ha így maradnak a szabályok.

Így számolják a nyugdíj összegét

A nyugdíj jelenlegi nettó összegének alapja az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett nyugdíjjárulék – ma már társadalombiztosítási járulék – évente, az aktuális szabályok szerint járuléktalanított, majd adótlanított összegének valorizációs szorzóval növelt, az adott időszakban a biztosítási ellátásban töltött napokkal elosztott összege. A bonyolultnak tűnő számításokat azonban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kalkulátora elvégzi helyettünk. 

Azok, akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, már sokkal jobban járnak
Fotó: Varga György / MTI

Mivel a számításokba a nem, az életkor, az aktív állományban töltött évek, a gyermekek száma és a velük otthon töltött idő is beleszólhat, Farkas András szerint a kérdés sokkal komplexebb, mint gondolnánk. Mint mondta, a jelenlegi, egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó okozta nagy eltérések később komoly méltánytalanságokat okozhatnak, ami nemcsak a bérek, hanem a nyugdíj esetében is előnytelenebb helyzetbe hozza az alacsonyabb keresetűeket.

A kereset nem csak az aktív években okoz különbséget az életszínvonalban

A szakértő szerint az összes többi európai országban bevett gyakorlat, a havi bruttó keresetek alapján számított bruttó nyugdíj jelenthetne az aránytalan összegű időskori járadékok megszüntetésére megoldást, ugyanis akkor a nyugdíj nettó összegét az határozná meg, hogy milyen kedvezményes adó- és járulékterheket alkalmaznának rá. Más országokban általában egészségbiztosítási járulékot, illetve hosszú távú ápolási járulékot szednek a nyugdíjasoktól, hiszen ők azok, akik az ápolással kapcsolatban leginkább érintettek. A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy volt már szándék hasonlóra Magyarországon is, azonban végül nem történt meg.

A téma most a Nyugdíjszerviz című műsorban került újra terítékre. Itt Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy szervezetük is szorgalmazza a bruttó nyugdíjak bevezetését, mert e nélkül számos adókedvezménytől is elesnek az időskorúak. Egyre gyakoribb például, hogy nyugdíjaskorúak kiskorú gyermeket nevelnek, ami után személyi jövedelemadó (szja-) kedvezmény járna, vagy olyan biztosítással rendelkeznek, ami után visszaigényelhetnének szja-t. Karácsony Mihály úgy vélte, kellene venni egy nagy levegőt, és Magyarországon is bruttósítani a nyugdíjakat. Válaszában Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter ugyan elfogadta az elhangzott érveket, de arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen átállás rendkívül sok technikai munkával és feladattal járna, aminek a feltételeit ő most nem látja, ezért nem kezdene bele egy ilyen átalakításba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.