A Márton-nap közeledtével az átlagosnál többen vásárolnak libát. A víziszárnyasok árára azonban a betegségek terjedése is hatással volt, a termelés visszaesett. A libamáj már luxus élelmiszernek számít.
A Pénzcentrum a Kacsa- és a Lúdszövetség adatai alapján összegezte Márton-nap közeledtével, miként alakul a víziszárnyasok húsának fogyasztása és ára. Mint írják, a libamáj kilója akár 23 ezer forint is lehet idén, a libamell kilója 8 ezer forint, a libacomb 6 ezer forint körül vásárolható meg idén kilónként. Hízott liba szárnytőt 1800 forintért, 200 grammos libazsírt pedig 1200 forintért vehetünk.
A magyar libahús, libamáj már sosem lesz olyan a helyzetben, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, egyre többen kényszerülnek lemondani a luxuscikké váló élelmiszerekről, ám sokan közülük a szokások miatt november 11-e, azaz Szent Márton napja környékén mégis vásárolnak belőle.

Drága a libamáj, kevesebb a libahús idén
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog.” - szól a mondás. Idén azonban nemcsak a vevők, a gazdák is nehéz helyzetben vannak, hiszen nemcsak az infláció, de a madárinfluenza is befolyással volt az ágazatra. Amint azt a Kacsa és Lúdszövetség titkára, Látits Miklós elmondta,
![]()
a 2024. novemberétől 2025. májusáig egybeolvadó járványhullámok miatt már 2024-ben is csökkent a vágott állatok mennyisége, ez a tendencia pedig idén is folytatódott.
A hazai libahús fogyasztás mindeközben alacsony maradt, még az 1 kilogrammos mennyiséget sem éri el évente fejenként a magyarok körében. A vágott áru mintegy 80 százaléka exportra kerül.
Tragikus számok láttak napvilágot
A nehézségek miatt sokan ott is hagyták a szakmát. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint 2025-ben rekord alacsony volt a termelés, az is bőven az önköltség alatti áron sikerült.
![]()
A madárinfluenza ráadásul különösen érzékenyen érinti a lúdágazatot, hiszen ezeknek a szárnyasoknak a szabadságigényük nagy.
De nemcsak hazánkban, a térség többi országában is hatalmas gondot jelentett a betegség, és az ahhoz kapcsolódó járványvédelmi intézkedések, illetve a vevőket érintő gazdasági nehézségek. Mivel az ehhez hasonló luxustermékekről mondanak le először, és a ludakat képtelenség nagyüzemi módon tartani, így évtizedes mélységbe került az ágazat.
























