150 ezret érhet ez a magyar pénzérme: ezt figyeld rajta

Olvasási idő kb. 1 perc

Alumínium 2 forintos pénzérmék érnek igencsak sokat, numizmatikusok hívták fel rá a figyelmet, mit érdemes a régi pénzgyűjteményben keresni.

1950 és 1966 között réz-nikkel ötvözetű kétforintosokat vertek Magyarországon. 3 évvel később, némi kihagyást követően ismét kalapács alá került ez a névérték, akkor viszont már megújult formában, rézből készítették ezt a pénzérmét. A NumizPortál Youtube-videójában hangsúlyozza, hogy akad egy harmadik, különleges verzió is, ami 90-150 ezer forintot is érhet. 

A bélás néven is ismert, 1970 és 1989 között gyártott, kisebb rézkettesek mellett egy-egy időszakban, például 1975-ben, 1983-1984-1985-ben és 1989-ben is forgalomba kerültek alumínium kétforintosok. Ezeket az akkoriban használatos, alumínium egyforintosok lapkáira verték, másfél grammot nyomtak. 

Az alumínium 2 forintos pénzérmék ma sokat érnek

Hogy mi volt az oka a különleges lapkára vert ketteseknek, nem ismert, a szakértők szerint ez lehetett akár az is, hogy kijátsszák az ellenőrzést, vagy véletlenül maradt a tárolóban a veretkészítés előtt. Eddig 90-125 ezer forint között keltek el az ismert példányok. 

Idézőjel ikon

Jelenleg két példány, egyenként 150-160 ezer forintos áron fut az aukciókon.

A különleges pénzérmék iránt nagy a kereslet, az aukciós portálokon és a numizmatikával foglalkozó vállalkozásoknál is felbukkannak időszakosan olyan érmék és bankjegyek, melyek a maguk nemében különlegesek, rontottak, vagy éppen soha nem kerültek használatba. Ezek a névérték többszörösét, akár több százszorosát is megérhetik a gyűjtőknek. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.