Döntött az EU: a magyar érdekek nyertek

Olvasási idő kb. 3 perc

Új rendszer indul az uniós élelmiszerek jelzésével kapcsolatban, a magyar érdekeknek megfelelően döntött az Európa Tanács és az Európai Parlament.

A két szervezet ideiglenes megállapodásra jutott, ezentúl máshogy kell címkézni egyes élelmiszereket, melyek közül a méz az, ami a magyar mezőgazdaságot igazán érinti. 

A két uniós szervezet ideiglenes határozatában január 31-én kimondta, a méz címkéjén jól láthatóan fel kell tüntetni a származási országot. A közös álláspont szerint egy EU-s nyomon követési rendszerre és egyértelműbb címkézésre van szükség a mézre vonatkozóan, de a gyümölcslevek és lekvárok cukortartalmát illetően is változás jön. 

Helyzeti előnybe kerülhet a magyar méz
Fotó: nitrub / Getty Images Hungary

Húszéves szabály változott

Az Európai Bizottság még 2023. tavaszán javasolta az egyes reggelire fogyasztott termékekre vonatkozó irányelvek uniós forgalmazási előírásainak felülvizsgálatát. A jelenlegi szabályozás ugyanis meglehetően elavult volt, mintegy 20 évvel korábbi szabványokon alapult.  

"A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabban, és ezáltal egészségesebb döntéseket hozni vásárlás során olyan agrár-élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban, mint a méz, a gyümölcslé vagy a lekvár - tájékoztat az Európai Parlament honlapja az üggyel kapcsolatban. 

A magyaroknak a méz volt fontos

A reggeliző termékek, a lekvárok, gyümölcslevek, illetve a méz címkézési szabályai közül egyértelműen a legutóbbi volt az, amiben a magyarok érdekeltek voltak, az ország ugyanis nagy vesztese volt a korábbi, nem szabályozott címkézési rendnek. A minőségi, magyar termékek nagy hátrányban voltak ugyanis a sok esetben cukorral dúsított, kétes eredetű termékek mellett. 

A jelenleg elfogadott szabálymódosítások szerint a mézkeveréknél eddig használt jelölés megszűnik. Korábban ugyanis sok problémát okoztak az uniós tagországokon kívülről érkező termékek kétes eredetüket és tartalmukat illetően. Számtalan esetben merült fel, hogy a mézet cukorral dúsítva teszik olcsóbbá, s mivel csupán annyit kellett jelölni az üvegeken, hogy az unión kívülről származnak, nem voltak visszakövethetőek az efféle visszaélések. Ez a magyar méhészeket különösen rosszul érintette, ugyanis hiába a kiváló minőség, az árversenyben rendre alul maradtak. 

Jó hír a magyar méhészeknek, hogy változik a szabály
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár

Most már kötelező lesz a méz nevével egy helyen feltüntetni  azt az országot, ahonnan a méz származik. Az Európai Bizottság egyedi azonosító kódot vagy ahhoz hasonló technikát alkalmazna a méz származási helyének visszakövetésére a boltoktól egészen a méhészig. Megállapodtak abban is, hogy létre kell hozni egy szakértői platformot az unión belül, melynek célja az ellenőrzés és a mézhamisítások felderítése, a külföldről importált mézek esetére pedig egy nyomon követési rendszert, mely lehetővé teszi a méz visszakövetését egészen a begyűjtő termelőig vagy importőrig.

A lekvárok esetében a megváltozott szabály szerint legalább 450 gramm gyümölcsöt kell felhasználni 1 kiló lekvár előállításához. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében  a korábban is általános  csökkentett cukortartalmú jelölés csak akkor lesz használható, hogyha a korábbi cukormennyiség 30 százalékát kivonják belőle. A szabályozás 20 nappal az elfogadása után, azaz február végén lép majd életbe. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.