Ezekkel a foglalkozásokkal lehet a legtöbbet keresni Magyarországon

Olvasási idő kb. 2 perc

A nemrég közzétett 2023-as KSH-adatok feltárták, mekkora különbségek vannak az átlagbért tekintve az egyes vármegyék közt, és azt is megmutatták, hogy kik kerestek a legjobban Magyarországon.

A tíz legjobban fizető foglalkozásban dolgozók bruttó bére 1,5-2,6 millió forint közt van, derül ki a Haszon cikkéből.

Négy olyan foglalkozás is van, amelyben kétmilliós bruttó bért lehet elérni, de a top tízes lista végére szoruló munkakörökben dolgozóknak sem lehet oka a panaszra. A lista a következőképp alakul:

  1. Légiforgalmi irányító – bruttó 2 671 807 Ft/fő/hó
  2. Légijármű-vezető, hajózómérnök – bruttó 2 514 408 Ft/fő/hó
  3. Szakorvos – bruttó 2 192 881 Ft/fő/hó
  4. Törvényhozó, miniszter, államtitkár - bruttó 2 111 593 Ft/fő/hó
  5. Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője - bruttó 1 872 121 Ft/fő/hó
  6. Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője - bruttó1 810 900 Ft/fő/hó
  7. Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője - bruttó 1 628 430 Ft/fő/hó
  8. Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker – bruttó 1 612 064 Ft/fő/hó
  9. Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője - bruttó 1 546 602 Ft/fő/hó
  10. Vállalati stratégiatervezési egység vezetője – bruttó 1 523 369 Ft/fő/hó
  11. Sportoló – bruttó 1 520 933 Ft/fő/hó
A szakorvosok bére is kiemelkedő magyar viszonylatban
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Érdekes adat még a tavalyi fizetésekkel kapcsolatosan, hogy a 20 évnél fiatalabbak átlagbére bruttóban 352 ezer forint volt, 30-50 év között pedig bruttó 600 ezer forintos az átlag.

Az idősebbeknél alacsonyabb összeget lehet látni, aminek az lehet az oka, hogy képzettségük elmarad a fiatalabbakétól. Az 55 év felettiek közül alig több mint 20 százalék diplomás, míg a 15-35 év köztieknél 30 százaléknál is magasabb ez az arány.

Ezek derültek ki a magyar bérekről

Amint azt a Dívány is megírta, az országos átlagkereset a tavalyi évben 379 836 forint volt, ugyanakkor Békésben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében még a 300 ezret sem érte el. A legszegényebb vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 271 320 forint a teljes munkaidőben alkalmazott dolgozók átlagkeresete, miközben Budapesten ugyanez az érték majdnem 200 ezer forinttal magasabb: 467 286 forint.

A fővároson kívül van még két olyan vármegyéje is az országnak, ahol az országos átlagkeresetet elérő összeget vihetnek haza a dolgozók.

Ez a két szerencsés vármegye Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom. A fővárosban egyébként már hosszú ideje az átlagot meghaladó módon nőnek a keresetek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.