Ezért fizetsz többet, ha magadnak nyomtatod a neten vett jegyet

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha szoktál jegyet vásárolni az interneten, biztosan belefutottál már abba, hogy kényelmi díj címszóval hirtelen megugrik az ár, amikor fizetnél. De miért is kell ezt a díjat fizetnünk? Utánajártunk!

A kifejezés meglehetősen félrevezető: ha valaha elolvastad már bármely internetes jegyárusító gyakori kérdések menüpontját, esetleg a vásárlási feltételeket, ott feketén-fehéren szerepel, hogy mit is jelent ez a költség. Az egészen biztos, hogy a kényelemhez nincsen túl sok köze…

Ezt jelenti a kényelmi díj

Nem húzzuk tovább az időt: a kényelmi díj a rendszerhasználati díj szebb vagy inkább álneve.

A kényelmi díj a jegyvásárlási rendszer használatának a díja. Nem tartozik a jegyárhoz. Azzal, hogy ön jegyvásárlást kezdeményez, és a vásárlást sikeresen lebonyolítja, használja a rendszert. Az InterTicket a jegyvásárlási lehetőséget szolgáltatja, és nem az előadást” – olvasható a jegy.hu oldalán.

Az Eventimnél már Print@Home díjról ír a weblap, amely nem is fejti ki részletesebben, hogy

miért is kell azért fizetnünk, hogy a megvásárolt jegyeket saját otthoni nyomtatónkon, saját papírunkra kinyomtathassuk a későbbiekben

 – a szövegkörnyezetből azonban kiderül, hogy itt is hasonló díjról van szó, mint a fentebb idézett esetben.

Sokféle jegy vásárlásakor szembesülhetsz a kényelmi díj létével
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Gyakran találkozhatsz vele

Nem csak koncertjegy vásárlásakor szembesülhetünk ugyanakkor kényelmi díjjal: aki mobiltelefonon parkol, vagy így vesz autópálya-matricát, az is ismerheti ezt a tételt, de újabban már mozijegy vásárlásakor vagy gyorséttermi étel elvitelre történő vásárlása közben is szembesülhetünk azzal, hogy ilyen költséget is kapunk a nyakunkba. Sőt, van olyan élelmiszer-házhozszállító cég is, amelyik felszámolja ezt a tételt, nagyon sok olyan területe van tehát az életnek, amelyen

Idézőjel ikon

fizetnünk kell azért, hogy egy kiépített rendszert használunk.

Hogy erre miért van szükség? A mobilparkolás kapcsán derül ki a legegyszerűbben: a kényelmi díj összegét – bárhogyan is fizessünk a parkolásért – a parkolási rendszert fenntartó cégnek kell a közvetítő szolgáltatónak is utalnia, mivel az ebből befolyó pénz szavatolja annak fenntartását és esetleges fejlesztéseit.

Mobillal parkolnál? Akkor vállalnod kell
Fotó: d3sign / Getty Images Hungary

Megszoksz vagy megszöksz

Teszik vagy nem tetszik? Igazából mindegy is, mert a szolgáltatások egy részét – mondjuk pont a mobilparkolást – néha kénytelenek vagyunk használni, más részét pedig eldönthetjük, hogy használjuk-e. Mondhatom, hogy én nem fogok kényelmi díjat fizetni, de akkor nem megyek moziba vagy koncertre, esetleg választom a másik gyorséttermet, amelyik ilyen névvel illetett extra költséget nem ad hozzá a számla ellenértékéhez.

Ha viszont mégis szükségünk van a belépőre vagy a nagyobb menüre, akkor kénytelenek vagyunk elviselni, hogy ezt a rendszerhasználati díjat is ránk sózzák a „kényelem” jegyében.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?