Ebben a városban -35 fokot mértek: ez volt a leghidegebb nap Magyarországon 85 éve

Olvasási idő kb. 2 perc

Rekordhidegre emlékeztettek a magyar meteorológusok. 85 évvel ezelőtt a Miskolchoz tartozó Görmbölytapolcán -35 fokot mértek.

1940. február 16. napja rekordhideget hozott. A ma már Miskolctapolcának nevezett egykori Görömbölytapolcán soha azóta nem látott mélységbe zuhant a hőmérő higanyszála, a meteorológusok szerint grönlandi eredetű levegőtömeg okozhatta az extrém időjárást. 

Magyarországon 1890 óta mérik hivatalosan is a hőmérsékletet. 1940-ben, az akkoriban még Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézetnek nevezett hivatal munkatársai mérték a leghidegebbet, -35 fokot Miskolc-Görömbölytapolcán. A rekordról a HungaroMet is megemlékezett ma Facebook oldalán.  

A leghidegebb nap 1940-ben volt 

Néhány évvel ezelőtti megemlékezésükben arra is kitértek, hogy mi okozhatta a helyi viszonylatban extrém hideget. Mint írták, az országot ebben az időszakban 20-70 centiméter vastag hótakaró fedte, a Balaton jege pedig egyes helyeken közel 50 centi vastag volt. Az országos átlaghőmérséklet 80 éve ezen a napon -20-30 fok között alakult. Északkeleten volt a leghidegebb.

Sarkvidéki levegő okozta a hideget

Idézőjel ikon

„Európa legnagyobb részét igen hideg, sarkvidéki eredetű levegő borítja be, de Közép-Európa északnyugati részei felől valamivel kevésbé hideg levegő kezd előrenyomulni és hazánk északi megyéiben már kisebb havazásokat is okozott. A hideg az egész országban, különösen azonban a keleti megyékben rendkívüli mértéket öltött”

írta aznap a Napijelentés 1940. február 16-án. Ugyan idén ennyire mélyre nem süllyednek a hőmérők higanyszálai, a napokban azonban ismét a tél leghidegebb időszakára készülhetünk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?