Új forintot vezetnek be Magyarországon: ez más lesz, mint a többi

Olvasási idő kb. 1 perc

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Főőrség” megnevezéssel különleges, hatszög alakú színesfém emlékérmét bocsát ki nemzeti ünnepünk alkalmából augusztus 20-án.

Az új forint bankérmékre a Budai Várnegyed szívében található Főőrség épülete került, amely egykor a királyi palota őrségének szolgálati helyéül szolgált, ma pedig a történelem és a kultúra találkozási pontja. Ez a neoreneszánsz stílusú épület elegáns homlokzatával és díszes részleteivel hűen tükrözi a 19. századi építészet pompáját. A Nemzeti Hauszmann Program keretében 2020-ra újjáépült Főőrség most kulturális térként funkcionál, kiállításoknak és rendezvényeknek ad otthont – olvasható a Magyar Nemzeti Bank oldalán.

Augusztus 20-án jelenik meg az új forint emlékérme

A Magyar Nemzeti Bank „Főőrség” megnevezéssel 3 000 forint névértékű új emlékérmét bocsát ki a Nemzeti Hauszmann Program eredményeit bemutató emlékérme-sorozat 3. elemeként. A széria elsődleges szerepe a figyelemfelhívás és ismeretterjesztés, a Budavári Palotanegyed megújításának célkitűzéseit reprezentálja, elemei a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet. A hatszög alakú, méhsejtszerűen egymáshoz illeszthető, 7 tagúra tervezett emlékérme-sorozat a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül felújított vagy újjáépített épületeket, valamint más várbéli helyszíneket örökíti meg.

Ilyen lesz az új forint érménk
Fotó: MNB

Az egyedi, hatszög alakú emlékérme réz (89%), alumínium (5%), cink (5%) és ón (1%) ötvözetéből (úgynevezett Nordic gold) készült, súlya 20 gramm, egymással szembeni csúcsainak távolsága 37,18 mm, széle sima. Az emlékérméből 20 000 darab készíthető, különleges – proof-like – technológiával.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Főőrség” színesfém emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követően egy évig névértéken vásárolható meg 2024. augusztus 21-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő érmeboltjában és a budapesti Pénzmúzeumban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.