Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi napokban többször is megmozdult a föld Csongrád közelében, a ma hajnali rengést a lakosság is érezhette. Szakértők szerint a jelenség oka a Föld mélyén, a kőzetlemezek mozgásában keresendő.
Ma hajnalban, 02:34 perckor 2.8-as magnitúdójú földrengés keletkezett Magyarországon, Csongrád térségében – számolt be a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye alapján a Magyar Távirati Iroda. A lakosság az epicentrum közelében érezhette a rengés, a szeizmológia obszervatóriumba Csongrádból öt bejelentés érkezett.
Nem ez az első, és minden valószínűség szerint nem is az utolsó rengés, amit a környéken a műszerek vagy akár az emberek is észlelhettek. Pénteken például 3-as magnitúdójú rengésről érkezett jelentés, szombaton pedig 3,6-os mozgást regisztrált a szeizmológiai obszervatórium.
Az obszervatórium vasárnap reggel arról írt közösségimédia-oldalán, hogy „az éjszaka folyamatosak voltak az utórengések Csongrád térségében. A lakossági bejelentések alapján eddig 5 db olyan utórengés volt, melyet a lakosság is érzékelt 1,9–2,4 közötti magnitúdóval, és számos olyan eseményt is látunk, mely csak műszeresen látható”. Vagyis a lakosság által észlelt rengéseken kívül még sok gyengébb eseményt is regisztráltak a műszerek.
Ez a magyarázata a földrengéseknek
„A hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog.
Ez a mozgás »harapófogóba« szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak”
– írta az intézet. A bejegyzés így folytatódott: „a mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak – vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest”.
Az obszervatórium közlése szerint figyelemmel kísérik az utórengéseket, és a napokban gyűjtött adatok alapján pontosabb földtani értelmezéssel jelentkeznek a közeljövőben.
