Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Több mint hetven kórház áll a mai Budapesten, jelentős részük százévesnél is hosszabb múltra tekint vissza. Egyikről-másikról biztosan hallottál már, de mi a helyzet a többivel? Tudod, kiről nevezték el őket?
A dualizmus idején elképesztő átalakuláson és növekedésen ment keresztül a főváros. A sok emberrel együtt jártak a betegségek, fertőzések is, nem csoda, hogy egyre-másra nyíltak az ispotályok és a kórházak a városban. Némelyik ma is áll. Nem csak történetük, neveik is izgalmasak. Utánajártunk hát annak, miként születtek meg és kiről nevezték el a gyógyulásunkat szolgáló intézményeket.
A szabadságharc után vált fontossá a modern kórházak megléte
Az első budapesti közkórház története a 19. század derekára nyúlik vissza. Bár az ispotályok korábban is ellátták a város betegeit, a szabadságharc után vált igazán fontossá, hogy modern, eszközök és személyzet tekintetében felszerelt kórházak szolgálják ki a folyamatosan gyarapodó magyar fővárost. Az első, modern értelembe vett klinika még ma is működik, a város szívében, a Blaha Lujza tér közvetlen szomszédságában található, ez a Szent Rókus Kórház.
Pestises betegeket gyógyító szent, aki börtönben halt éhen
Budapest első igazi közkórháza egy szent nevét viseli. Rókus a pestises betegek védőszentje volt, aki utolsó leheletével azt kérte halála előtt Istentől, hogy mentse meg az embereket a járványoktól. Mai épületét Hauszmann Alajos tervezte, külföldi példákat is figyelembe véve. Építését megelőzően hatalmas kolerajárvány pusztított a fővárosban, melynek közel negyedmillióan estek áldozatul. Valóban szükségszerű volt tehát egy speciális, az eltérő betegségben szenvedőket elszeparáló, osztályokkal bíró egészségügyi intézmény létrehozása.
Segítő szentek és magyar királyok
Ami Semmelweisnek pár évtizeddel korábban még nem sikerült – modernizálni a budapesti orvosi ellátást –, a járványnak igen: hatalmas kórházépítések kezdődtek a fővárosban. Ennek köszönhetően épült meg Budán a Szent János, Pesten pedig a ma Dél-Pesti Centrumkórház néven ismert komplexum két legidősebb tagja, a Szent István közkórház és a Szent László járványkórház. A korábbiakkal ellentétben ez utóbbi kettő a magyar szent uralkodók nevét viseli, valószínűleg a millennium historizáló közhangulatának köszönhetően. Az 1940-es évekig két másik intézmény, a Gellért- és a Zita-kórház is ezen a területen működött: a mai Groupama Aréna helyén.
Utóbbit eleinte ideiglenes ápolási intézménynek szánták, egyfajta hadikórház volt, majd a spanyolnáthában szenvedő betegek központjává vált. Nevük szintén a magyar történelemhez kapcsolódik, a negyedik magyar szent mellett utolsó, a betegek ápolásában jeleskedő királynénkról nevezték el.
Az ötödik, szintén Árpád-házi személyiségről elnevezett kórház már a rendszerváltást követően kapta új nevét, az egykori Tétényi úti Kórház Szent Imre nevét viseli ma. A katolikus egyház legfontosabb történelmi alakjainak neve nem ritka a kórházak névadása során, Árpád-házi Szent Margitról, illetve a betegségét isteni erényként tűrő Assisi Szent Ferencről is neveztek el klinikát a fővárosban.
Híres igazgatók és neves orvosok
Korányi, Merényi, Nyírő, Jahn… Talán a keresztnevek nem is ugranak be, hiszen amolyan urambátyám formában, csak vezetéknéven emlegetjük a régi magyar orvosoknak emléket állító egészségügyi központokat. Pedig mindannyian érdemesek arra, hogy keresztneveiket is eszünkbe véssük. Ők voltak ugyanis a 19–20. század leghíresebb orvosai.
Korányi Frigyes híres orvosdinasztia tagja volt, aki az 1848–49-es szabadságharcban szinte gyermekként küzdött a magyar szabadságért. Később elvégezte az orvosi egyetemet. Neki köszönhetjük az első modernizációs folyamatokat, ő vezette be a laborvizsgálatokat, a röntgent, a vegyi és bakteriológiai kutatásokat is az általa irányított intézményekben. Munkája elismeréseképpen bárói címet kapott Ferenc Józseftől.
A politikai nézetei miatt a dachaui internálótáborban lelte halálát Jahn Ferenc 1945 májusában. Munkásosztályhoz való szoros kötődése, szociális érzékenysége ugyanis már a 30-as években az akkor illegalitásban működő baloldali csoportokhoz sodorta. Későbbi munkásságát és eredményeit is a szegényebb rétegek iránti fogékonyságának köszönhetjük, ő volt ugyanis az első olyan magyar orvos, aki nemcsak gyógyított, de komoly szociológiai tanulmányokat is végzett annak érdekében, hogy a dél-pesti munkások életkörülményein javítson.
A Magyar Királyi Csendőrség így jelentett róla, mielőtt letartóztatták:
A kispesti városháza közgyűlési termében dr. Jahn Ferenc kezdeményezésére 1937. április 10-i kezdettel Kispesti Szociográfiai Kiállítást rendeztek. A felhasznált anyag elhelyezése, összeállítása Kispestet mint a nyomor otthonát és a szociális bajokkal küzdő várost állítja a látogatók elé. Ezzel mintegy felteszi a kérdést a látogatókhoz, hogy mit is kellene tenni a bajok megszüntetése végett. A gyanútlan látogatót pedig a teremben tartózkodó agitátorok igyekeznek baloldali irányban befolyásolni. Munkájukat megkönnyíti a kiállítás anyaga, amely alkalmasnak látszik arra, hogy a látogatót a mai társadalmi rend ellen izgassa. – A kiállítás rendezője dr. Jahn Ferenc, kispesti lakos, Vörös Segély orvos.
Kötél általi halálra ítélték az orvost
Merényi Gusztáv katonaorvos, majd a világháborús ellenállás egyik ismert alakja volt, akit a kommunisták kötél általi halálra ítéltek egy koncepciós perben. Bűne mindössze kora volt: még a Horthy-érában végzett orvosként, és a hadsereg kötelékében szolgált. Ekkoriban a tisztikart szinte szó szerint lefejezték.
Korábban katonaorvosként foglalkozott a repülés élettani hatásaival, és felismerve a véradásban rejlő lehetőségeket, megalapította a vérellátó szolgálat elődjét.
Kórházaink híres névadói közül a legifjabb a magyar pszichiátria úttörője, Nyírő Gyula volt. A pszichiáter, egyetemi oktató, kórházalapító volt az, aki elsőként rájött a híres magyarok kórelőzményeit és betegségeit vizsgálva egy korábbi kollégája, Semmelweis Ignác betegségének okaira.
Az anyák megmentője nevét viseli a legtöbb budapesti kórház
A legtöbb budapesti egészségügyi intézmény oktatóközpontként működik, a Semmelweis Egyetem oktatókórházaként vagy rendelőintézeteként. Természetesen mind a világhírű Semmelweis Ignác nevét viselik. Róla nemrég emlékeztünk meg, ha kíváncsi vagy a legendás személyiség korai éveire, feltétlenül kattints tovább.
