Több változást is hoz a bírósági tárgyalásokon a március elején életbe lépett büntetőeljárási törvény módosítása.
A változás az ügyvédi munkát is érinti, emellett azonban módosul a büntetések végrehajtása is.
Mostantól online, vagyis internetes videóhíváson keresztül is képviselhetik az ügyfeleiket a védők a bírósági tárgyalásokon – többek között ez derült ki a március 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvény módosításából. Amint azt az Index megírta, a változás értelmében, ha az ügyvéd székhelye és a tárgyalás helyszíne nem ugyanabban a vármegyében van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóság csak különös indokkal utasíthatja el, hogy a védő távolról védje az ügyfelét.
Újdonság az is, hogy a tárgyaláson ezentúl nem lesz kötelező a jegyzőkönyvvezető személyes jelenléte sem, ha arról hangfelvétel vagy hang- és képfelvétel készül – a jegyzőkönyvet ezek alapján kell nyolc napon belül elkészíteni. Márciustól a védő a szakvélemény ismertetése után nem kérheti automatikusan a tárgyalás elnapolását sem: noha korábban a bíróságnak kötelező volt ezt engedélyezni, az új szabály szerint a bíró dönthet úgy, hogy nem idézi be a szakértőt, ha nem tartja szükségesnek a jelenlétét.
Ezentúl a nyomozóhatóságnak nem kell előzetes bírói engedélyt kérnie a vagyontárgyak zár alá vételéhez sem, ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági határozathozatallal eltöltött idő veszélyeztetné a nyomozás sikerességét.
A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából az is kiderül, hogy március 1-től változott az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása is:
az elítélteket 1-től 5-ig kategóriákba sorolják, és mindenki azoknak megfelelően részesülhet előnyökben.
Ez már azokra az elítéltekre is vonatkozik, akik március 1-je után kezdik meg a büntetésüket, azokat azonban, akik már ezelőtt is börtönben voltak, legkésőbb május 30-ig átsorolják. Megmaradnak az eddigi végrehajtási fokozatok is, de csak az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit határozzák meg. Ezen belül viszont a büntetés-végrehajtás érvényesítheti a saját besorolási és elkülönítési szempontrendszerét, így figyelembe veszi az elítéltek magatartását, együttműködési készségét, reintegrációs hajlandóságát, kriminológiai jellemzőit, visszaesési és fogva tartási kockázatát, valamint az általuk elkövetett bűncselekmény súlyát.
