Újabb magyar területen terjed a fertőző betegség: reménytelen a helyzet a gazdák szerint

Olvasási idő kb. 2 perc

A hétvégén a Pannonhalmi borvidéken is azonosították a szőlő aranyszínű sárgáság betegségét, így már 21 hazai borvidéken van jelen. A fertőzés ellen csak a megelőzés véd, a gazdák „reménytelen harcnak” érzik a küzdelmet.

„A zárlati kórokozó már 21 borvidéken van jelen” – jelentette be szombaton a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a laboratóriumi vizsgálatok a Pannonhalmi borvidék területén is kimutatták a Grapevine flavescence dorée fitoplazma betegséget. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kajárpéc és Győrszemere településeken vett minták bizonyultak fertőzöttnek. 

A vizsgálatok után a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei megkezdték a szükséges zárlati intézkedéseket, ami a fertőzött szőlőtőkék kivágását és megsemmisítését jelenti. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fertőzés jelenlétét korábban a többi között

Idézőjel ikon

Tokajban, a Badacsonyban, Sopronban, a Neszmélyi-, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is igazolták.

Már szinte az összes magyar szőlőbirtokon megjelent a betegség

A szőlő aranyszínű sárgáság betegsége már hosszú évek óta jelen van Magyarországon, ám idén ősszel a korábbiaknál sokkal súlyosabb károkat okoz. Egyesek már a filoxéravészhez hasonlítják, amely a 19. század végén jelent meg: ugyancsak egy Amerikából behurcolt rovar terjesztette, és a hazai szőlők mintegy felét kipusztította.

Ez a betegsége most a szőlő legnagyobb problémája

Nagy István agrárminiszter vasárnap arról beszélt, hogy több mint 200 szemlecsoport drónokat is bevetve keresi a szőlőkben a betegségre utaló jeleket.

Idézőjel ikon

Eddig 8000 hektárnyi területet vizsgáltak át, ami a hazai szőlőterületek kevesebb mint hetede.

Lényegében a tél végéig folynak majd a szemlék, egészen a metszésig. A kormány összesen 3,8 milliárd forintot különített el a védekezésre – az összeg felét helikopteres permetezésre költik.

A fertőzött területek tulajdonosai állami támogatást igényelhetnek, amely a tőkekivágás által okozott károk egy részét fedezheti. A megfertőződött növényeket ugyanis csak megsemmisíteni lehet, a betegséget nem lehet kezelni.

Csak a rovar ellen lehet permetezni, ám ez is reménytelennek tűnik Dóka Éva borász szerint. A Dóka Éva Pincészet vezetője elmondta: most ez a betegség a legnagyobb probléma. „Az időjárással valahogy mindig elboldogultunk, de ezzel nem tudom, mit lehet kezdeni. Ahol egyszer megjelenik, ott már hiába permeteznek, másnap újra berepül a kabóca, és kezdődik elölről az egész” – mondta az Agrárszektornak a borász, aki roppant borúlátó.

Idézőjel ikon

„A betegség elleni védekezés jelenleg szinte reménytelen harcnak tűnik”

– jelentette ki. A fertőzött tőkéket ugyanis ki kell vágni, de mivel a kórokozó más növényeken is megtelepszik, gyakorlatilag lehetetlen minden forrást felszámolni. Hiába permetezik a saját területeiket, a kabóca könnyen visszajuthat a szomszédos ültetvényekről vagy akár vadon élő növényekről. A gazdák ilyenkor kénytelenek hektárokat megsemmisíteni – sok termelő elbizonytalanodott abban, hogy érdemes-e egyáltalán hosszú távon tervezni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?