Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A külföldön dolgozó több mint 700 ezer magyart csábítanák haza a formabontó ötlettel.
Az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös javaslatcsomagot tett közzé a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazacsábítására. Az ötleteik között bérkiegészítés is szerepel.
2004 óta mintegy 321 ezer magyar munkavállaló helyezkedett el külföldön, velük együtt összesen 770 ezer magyar él hazánkon kívül. A munkavállalók fő célpontjai között Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság az első, ebben a három országban összesen mintegy 281 ezer magyar dolgozik.
Bérkiegészítéssel csábítanák haza a magyarokat
Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója szerint az uniós országok között valahol a középmezőnyben helyezkedünk el a 20–64 éves aktív populációban a külföldön munkát vállalók lakossághoz viszonyított arányát tekintve. Az átlaghoz képest azonban külföldön munkát vállaló magyarok az élen járnak a hazautalt pénzeket tekintve.
A szakember szerint elsődlegesen a bérek tartják hazánkon kívül ezen munkavállalókat, azonban az átlag uniós juttatások 2/3-áért már többen megfontolnák a hazaköltözést.
Hazatérésük érdekében az intézet felmérése szerint a legfőbb motivációs tényező az lenne, ha a magyar munkaerőpiac biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát, de fontosnak tartják az atipikus foglalkoztatottság bővítését, a részmunkaidős pozíciók számának növelését, illetve az 55 évesnél idősebb korosztály foglalkoztatottságának fokozását.
Az Egyensúly Intézet ezért azt javasolja, a hazaköltözők kapjanak egyszeri hazatérési támogatást, a hiányszakmákkal foglalkozó vállalatoknak pedig bérkiegészítésre fordítható támogatást nyújtanának. Adókedvezményekkel is ösztönöznék a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kis- és középvállalkozásoknál.
Akár 1500 milliárdnyi GDP-többletet is jelenthetne a magyarok hazacsábítása
A szakpolitikai javaslatcsomag szerint azért van szükség célzott forrásokat fordítani ilyen célra, mert a magyar munkaerőpiacon nagy a munkaerőhiány, és alacsony a munkanélküliség, és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt hosszú távon csak még rosszabb lesz a helyzet. Külön programot dolgoztak ki a 321 ezer ember tíz százalékának, negyedének és harmadának hazacsábítására. Ha sikerül nagyobb tömegű munkavállalót visszahívni az országba, az az államháztartásra is pozitív hatással lenne, mintegy 300-1500 milliárd forint közötti GDP-többletet tudna hozni a magyar gazdaság számára a munkaerőpiacunkra való bevonásuk.
