Ha ennél kevesebbet keresel, a magyar átlag alatt van a béred

Olvasási idő kb. 2 perc

Kiderült, mennyi volt 2024 elején a nettó átlagkereset: kedvezmények nélkül 402 600, azok figyelembevételével 417 100 forint volt februárban az átlagos fizetés összege.

Ez 13,8 százalékos emelkedést jelentett a 2023 februári összeghez képest a KSH adatai szerint. 

A fent említett nettó összegeket 605 400 forintos bruttó bérből lehetett elérni. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke pedig 340 700 forint.

A gondtalan mindennapokhoz 600 ezres fizetés kellene a magyarok szerint - az átlag ennél alacsonyabb
Fotó: martin-dm / Getty Images Hungary

Ez azt is jelenti, hogy az átlagbért hazavivő magyarok elégedettek lehetnek az életszínvonallal, amelyet ebből megengedhetnek maguknak, legalábbis egy nemrég végzett kutatás eredménye ebbe az irányba mutat. Amint arról a Díványon is beszámoltunk, egy kutatásban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a magyarok arról, milyen összegből lehet szűkösen vagy gondtalanul megélni, illetve arra is, hogy mit gondolnak, mi az a havi bevétel, amely átlagos szintű megélhetést biztosít némi megtakarítással.

Mint a válaszokból kiderült, 250 ezres havi bevétel még csak a szűkös megélhetés kategóriája:

aki ennyit keres, annak az alapvető életfenntartásra el is megy minden pénze a válaszadók szerint, akik úgy vélték, a gondtalan élet havi 600 ezres bevételtől kezdődik. Az átlagos szinthez 350 ezer forintot tartottak szükségesnek - amint az a KSH legújabb adataiból látható, az átlagbér ennél kedvezmények nélkül nagyságrendileg 50 ezer forinttal magasabb, így hát aki eléri azt, annak valószínűsíthetően nem jelent napi szintű gondot a megélhetés.

Erre elég az átlagfizetés ma

Szakértők szerint is nagyságrendileg havi 340 ezer forint kell a megélhetéshez. 

Idézőjel ikon

Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az áremelkedések az élet sok terén nyomják rá bélyegüket mindennapjainkra.

Amint arról a Dívány is rendszeresen ír, az üzemanyagárak folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, a kenyér árában sem lehet csökkenésre számítani – sőt, az ezerforintos rémálomhatárt is elérheti az egyszerűbb, nem kézműves veknik kilónkénti fogyasztói ára. Az inflációkövető díjkorrekciók és egyéb költségemelések következtében is drágul az élet, amit akkor is könnyű észrevenni, ha összehasonlítjuk egy átlagos nagybevásárlásunk árát azzal az összeggel, amit egy vagy két éve fizettünk a nagyáruházakban. Könnyen lehet tehát, hogy a fizetés, amiből ma még kényelmesen ki lehet jönni hónapról hónapra, később már nem biztosít annyira gondtalan mindennapokat, mint jelenleg. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.