Honnan kapja a tűzijáték a színeit?

Olvasási idő kb. 2 perc

Belegondoltál már, hogy honnan erednek a tűzijátékok színei? Most megtudhatod, hogy az egyes színárnyalatok hogyan jönnek létre.

Természetesnek vesszük, hogy a tűzijáték ezernyi színben pompázik, pedig ez nem is annyira magától értetődő. Ahhoz, hogy létrejöjjön a különleges látvány, a háttérben egy összetett kémiai folyamatnak kell lejátszódnia.

Mióta létezik tűzijáték?

A tűzijáték Kínából származik, ahol a manapság ismert formájának előfutáraként a 900-as években feketelőporral vagy puskaporral megtöltött bambuszrudakat gyújtottak meg, hogy a létrejövő füsttel és durranással elűzzék a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első, maihoz hasonló tűzijátékot a 12. században tartották az országban, ami olyan sikert aratott, hogy hamarosan az egyházi szertartások, ünnepek és események, így például a császár születésnapjának elválaszthatatlan része lett. Ekkor már tűzijátékanyag-gyárakat is építették, melyek Kína után Japánban is megjelentek. Magyarországon először 1476-ban, I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén rendeztek tűzijátékot Székesfehérvárott, de 1686-ban így ünnepelték Budavár visszafoglalását is.

Honnan kapják a tűzijátékok a színűket?

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy égésük során a tűzijátékhoz felhasznált anyagok a lángokat megfestve különféle színeket hoznak létre. Ez onnan ered, hogy az atomok elektronjai különböző energiatartalmú pályákon mozognak, hő vagy a fény hatására pedig gerjesztődnek, vagyis egy magasabb energiatartalmú pályára kerülnek, miközben kisugározzák a két energiaszint közötti különbséget.

A tűzijátéknál a robbanóanyag meggyújtása teremti elő az égéshez és gerjesztéshez szükséges, körülbelül 800–1000 Celsius-fokos hőmérsékletet, mire a rakétákban található fémsók elégnek, majd összetevőikre bomlanak. A gerjesztés során képződő energia így fényként sugározódik ki, és megjelennek a színek.

A különféle színek a rakétákban található fémsók elégése során képződnek
Fotó: Image Source / Getty Images Hungary

A kémiai reakcióban minden színnek megvan a maga eleme, a sárga például nátriumból, a téglavörös kalciumból, a zöld rézből, foszforból vagy molibdénből, a kék arzénból, ólomból vagy szelénből hozható létre, míg a lilához – csakúgy, mint a festékeknél – a vörös és a kék színeket keverik össze.

A Mental Floss szerint a legkönnyebben a vörös és zöld színek állíthatók elő, szemben a kékkel, ami nagyobb kihívást jelent. Mint írják, ha a tűzijáték színt változtat, az annak köszönhető, hogy többféle fémsó kerül bele. A második szín azután válik láthatóvá, hogy az elsőért felelős elem elégett.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.