Így lett népszerű az egyik legfurább magyar édesség, a téli fagyi

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha megmutatod egy külföldi ismerősödnek a téli fagyit, garantáltan meg fog lepődni.

Élelmiszeripari sorozatunkban ezúttal is egy klasszikus retró édesség, a téli fagyi eredetét tárjuk fel, ami előtt az egész világ értetlenül áll, nekünk, magyaroknak mégis mindig ott lesz a helye a szívünkben, hiszen sokunk számára gyermekkorunk egyik meghatározó édessége volt.

Így született a téli fagyi

A téli fagylalt az 1970-es években terjedt el Magyarországon. A terméket a „nyári” fagylaltok alternatívájaként kezdték gyártani, mivel úgy ítélték meg, hogy hűs volta miatt az igazi fagyi kevésbé alkalmas téli fogyasztásra. A mai szemmel igen furán ható édesség ezután az élelmiszerboltok mellett az utasellátók kínálatában is megjelent, és hamar népszerűvé vált.

A klasszikus édesség hagyományosan kakaós, vaníliás, citromos és kókuszos ízesítésű változatokban volt kapható, és mivel nem igényelt hűtést, viszonylag hosszú, 2-4 hónapos eltarthatósági idővel rendelkezett.

A téli fagyi sokak kedvence volt
Fotó: Wikipedia

A téli fagyi népszerűsége az 1990-es évek elején kezdett elhalványulni, amikor a szocializmus megszűnése után a külföldi gyártók termékei megjelentek a magyar piacon. A 2000-es évek végétől azonban sok más retró édességgel együtt újra divatba jött.

Sokat változott a receptje

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, az eredeti téli fagyi tölcsérjébe főzött párizsi krémet töltöttek, majd azt csokoládéval vonták be. Manapság viszont már nem feltétlenül így készül a termék.

„Az olcsóbb bolti változatoknál párizsi krém helyett kakaós, vajas vagy margarinos krém kerül a tölcsérbe, a bevonathoz pedig kakaós masszát használnak, illetve előfordul, hogy a cukrot – részben vagy teljes egészében – édesítőszerekkel váltják ki.”

„A kínálatban kézműves változatok is kaphatóak, amelyek jobb minőségű alapanyagokból készülnek, és a szokásostól eltérő ízesítésük lehet” – tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy mint minden édességnél, úgy a téli fagyi fogyasztásánál is a mértékletességre érdemes törekedni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.