Miért nem engednek telefonálni a repülőn, ha a filmekben meg lehet? Ez a valódi oka

Olvasási idő kb. 2 perc

A szabállyal sokan nem értenek egyet, de nyilván nem véletlen, hogy nem szabad telefonálni a repülőn.

Ha szoktál repülőn utazni, akkor valószínűleg nem ér váratlanul, amikor a légiutas-kísérők figyelmeztetnek a felszállás előtt, hogy kapcsold ki, vagy tedd airplane, vagyis repülő üzemmódba (ilyenkor nem aktív a mobilhálózat, így nem lehet sem telefonálni, sem mobilinternetet használni) a telefonod. De vajon pontosan miért szükséges ez? A szakértő máris elmondja.

Ezért nem szabad telefonálni a repülőn

A 2000-es években a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mobilok megzavarhatják a repülőgépek kritikus fontosságú elektronikai berendezéseit, bár nem találtak olyan esetet, amikor ez balesetet okozott volna – számolt be a HowStuffWorks. Sven Bilén elektronikai és űrkutatási mérnök, a Penn Állami Egyetem professzora ennek kapcsán megjegyezte, a telefonok manapság már nem jelentenek akkora biztonsági kockázatot, mint korábban, ami annak is köszönhető, hogy a repülőgépek műszereit gondosan leárnyékolják.

Fotózni lehet, telefonálni nem a repülőgépen
Fotó: Csondy / Getty Images Hungary

Ahhoz, hogy a rendszer jól működik, nem is férhet kétség, hiszen mindig akadnak utasok, akik szándékosan vagy sem, de a légiutas-kísérők figyelmeztetése ellenére bekapcsolva hagyják a mobiljukat (és nem is rakják repülő üzemmódba). „Ha komolyabb problémát okoznának, akkor azt látnánk, hogy repülőgépek potyognak az égből” – jegyezte meg Bilén. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a tilalmat figyelmen kívül lehet hagyni. Akad ugyanis egy másik probléma is.

A mobilhálózat működéséről tudni kell, hogy a telefonok csak nagyjából 3 ezer méteres magasságig tudnak kapcsolódni a jeleket továbbító átjátszó tornyokhoz, ám a készülékek ettől függetlenül folyamatosan keresik a kapcsolatot, ami interferenciát okozva megzavarhatja a pilóta és a földi irányítás közötti kommunikációt. Még ha csak egy pillanatnyi zavarról is van szó, ez olyan kockázati tényezőt jelent, amelynek a veszélyét senki nem akarja vállalni.

Az utasokat is zavarná a telefonálás

Az utasok mobilhasználatával kapcsolatban felmerül néhány további aggály is. Amikor az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) fontolóra vette a tiltás feloldását, több oldalról is heves ellenállásba ütköztek. Az egyik kritika az volt, hogy a terroristák a telefonokat használva robbanószerkezeteket hozhatnak működésbe, míg mások attól tartottak, hogy a telefonálás elterelheti az utasok figyelmét, így nem feltétlenül hallják meg a légiutas-kísérők biztonsági utasításait. És akkor még ott van az a probléma is, hogy a telefonálással az utasok egymás nyugalmát is megzavarhatják, ami a repülőgép zárt terében fokozottan érvényesülhet.

Sokan nehezen bírják ki addig, amíg leszáll a gép, de nem véletlenül tilos a telefonálás
Fotó: izusek / Getty Images Hungary

De ha eltekintünk az utasok nyűgjeitől, akkor hogy lehet, hogy egyes légitársaságok mobiltelefon-szolgáltatást kínálnak a fedélzeten? Úgy, hogy létezik egy technológia, amelyik lehetővé teszi az utasok számára, hogy anélkül kezdeményezzenek hívásokat, hogy megzavarják a repülőgép elektronikáját vagy a földi hálózatokat. Ehhez úgynevezett pikocellák – lényegében miniatűr, kis fogyasztású, a repülőre felszerelhető cellatoronyok – kellenek, amelyek a gép internetkapcsolatán keresztül továbbítják a hívásokat.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.