A hungarikum, amit 20 országba exportálunk, a legtöbb külföldi mégsem ismeri

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Piros Arany a nyolcvanas években ért népszerűsége csúcsára, de a mai napig elmaradhatatlan kelléke a magyar szendvicseknek.

Az elsősorban szendvicskrémként és ételízesítőként használatos Piros Arany már több mint 50 éves múltra tekint vissza, 2016 óta pedig a hungarikumok között tartják számon. De vajon honnan ered a híres paprikakrém, miért nevezik Piros Aranynak, és hogyan készül? Élelmiszeripari sorozatunkból megismerheted a termék történetét, ami számos érdekességet tartogat.

Honnan származik a Piros Arany?

A kecskeméti Univer Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet hetényegyházi konzervüzeme az 1960-as évek közepén fejlesztette ki a Piros Arany receptjét. A kezdetben ötféle paprikából készített termék megszületésében állítólag az is közrejátszott, hogy az asszonyok által házilag eltett paprikakrémek csak korlátozott ideig voltak eltarthatók minőségromlás nélkül, és hajlamosak voltak megbarnulni, megpenészedni.

A Piros Arany fejlesztéséhez az adta az ötletet, hogy a házi paprikakrémek hamar megromlottak
Fotó: Keystone-France / Getty Images Hungary

Az ötlet telitalálatnak bizonyult. A könnyen tárolható, kiszámítható minőségű, a szezontól függetlenül egész évben elérhető Piros Aranyból évvel később már több mint egymillió tubust adtak el. Népszerűségét jól mutatja, hogy a ma Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán utcát neveztek el róla, illetve

Idézőjel ikon

volt olyan év, amikor az országban egy főre vetítve több tubus Piros Arany fogyott, mint fogkrém.

A Piros Arany történetében fontos mérföldkövet jelentett, hogy 2015 januárjában – az ugyancsak Univer-termék Erős Pistával együtt – felvételt nyert a Magyar Értéktárba, majd 2016 júniusában a Hungarikumok Gyűjteményébe. A két terméket azóta már Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül a világ közel 20 országába exportálják.

Miért nevezik Piros Aranynak?

A „piros arany” elnevezés – elsősorban a Kalocsa-vidéki paprikatermesztő területeken, de másutt is – már korábban is használatos volt magára a fűszerpaprikára, habár Szentes környékén a paradicsompaprika jelzőjeként ismerték. A szövetkezetesítés időszakában aztán Bátyán Piros Arany néven alakult meg a termelőszövetkezet, Kalocsán pedig Piros Arany néven működött étterem és szálloda.

Hogyan készül?

A Piros Arany a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett, 100 százalékban hazai nemesítésű fűszerpaprikából készül, amely a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik.

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, ez azért is lényeges, mert a termék összetételét 87 százalékban a fűszerpaprika és a pritaminpaprika teszi ki.

„Előkészítése után a paprikát pépesre aprítják, majd ebbe a paprikakrémbe keverik bele a termék többi összetevőjét. Aki már kóstolta a Piros Aranyat, az tudja, hogy nagyon sós az íze. Ennek az az oka, hogy nagy mennyiségű só tartalmaz, amelynek aránya a 11 százalékot is meghaladja” – magyarázta a szakember.

A termék gyártásához a legkiválóbb minőségű magyar fűszerpaprikát használják fel
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

A magas sótartalom a hosszabb eltarthatósági időt szolgálja, de ez önmagában nem lenne elegendő a biztonságos tartósításához, ezért kálium-szorbátot is adnak hozzá. A gyártás során emellett különféle adalékanyagok is kerülnek a termékbe, amelyek sűrűbbé teszik állományát, megakadályozva, hogy a víz kiváljon belőle.

„Miután az összetevőket alaposan elkeverték, már csak a töltés van hátra. A termékből a pontos mennyiséget az eleinte henger alakú tubus alján keresztül töltik be, majd egy gép ügyesen összehajtogatja azt, ami légmentes zárást biztosít” – tette hozzá Traszkovics Zsolt, megjegyezve, hogy a Piros Aranynak van csípős változata is, melynek gyártásához értelemszerűen csípős paprikát használnak fel.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.