A hungarikum, amit 20 országba exportálunk, a legtöbb külföldi mégsem ismeri

Olvasási idő kb. 3 perc

A Piros Arany a nyolcvanas években ért népszerűsége csúcsára, de a mai napig elmaradhatatlan kelléke a magyar szendvicseknek.

Az elsősorban szendvicskrémként és ételízesítőként használatos Piros Arany már több mint 50 éves múltra tekint vissza, 2016 óta pedig a hungarikumok között tartják számon. De vajon honnan ered a híres paprikakrém, miért nevezik Piros Aranynak, és hogyan készül? Élelmiszeripari sorozatunkból megismerheted a termék történetét, ami számos érdekességet tartogat.

Honnan származik a Piros Arany?

A kecskeméti Univer Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet hetényegyházi konzervüzeme az 1960-as évek közepén fejlesztette ki a Piros Arany receptjét. A kezdetben ötféle paprikából készített termék megszületésében állítólag az is közrejátszott, hogy az asszonyok által házilag eltett paprikakrémek csak korlátozott ideig voltak eltarthatók minőségromlás nélkül, és hajlamosak voltak megbarnulni, megpenészedni.

A Piros Arany fejlesztéséhez az adta az ötletet, hogy a házi paprikakrémek hamar megromlottak
Fotó: Keystone-France / Getty Images Hungary

Az ötlet telitalálatnak bizonyult. A könnyen tárolható, kiszámítható minőségű, a szezontól függetlenül egész évben elérhető Piros Aranyból évvel később már több mint egymillió tubust adtak el. Népszerűségét jól mutatja, hogy a ma Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán utcát neveztek el róla, illetve

Idézőjel ikon

volt olyan év, amikor az országban egy főre vetítve több tubus Piros Arany fogyott, mint fogkrém.

A Piros Arany történetében fontos mérföldkövet jelentett, hogy 2015 januárjában – az ugyancsak Univer-termék Erős Pistával együtt – felvételt nyert a Magyar Értéktárba, majd 2016 júniusában a Hungarikumok Gyűjteményébe. A két terméket azóta már Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül a világ közel 20 országába exportálják.

Miért nevezik Piros Aranynak?

A „piros arany” elnevezés – elsősorban a Kalocsa-vidéki paprikatermesztő területeken, de másutt is – már korábban is használatos volt magára a fűszerpaprikára, habár Szentes környékén a paradicsompaprika jelzőjeként ismerték. A szövetkezetesítés időszakában aztán Bátyán Piros Arany néven alakult meg a termelőszövetkezet, Kalocsán pedig Piros Arany néven működött étterem és szálloda.

Hogyan készül?

A Piros Arany a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett, 100 százalékban hazai nemesítésű fűszerpaprikából készül, amely a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik.

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, ez azért is lényeges, mert a termék összetételét 87 százalékban a fűszerpaprika és a pritaminpaprika teszi ki.

„Előkészítése után a paprikát pépesre aprítják, majd ebbe a paprikakrémbe keverik bele a termék többi összetevőjét. Aki már kóstolta a Piros Aranyat, az tudja, hogy nagyon sós az íze. Ennek az az oka, hogy nagy mennyiségű só tartalmaz, amelynek aránya a 11 százalékot is meghaladja” – magyarázta a szakember.

A termék gyártásához a legkiválóbb minőségű magyar fűszerpaprikát használják fel
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

A magas sótartalom a hosszabb eltarthatósági időt szolgálja, de ez önmagában nem lenne elegendő a biztonságos tartósításához, ezért kálium-szorbátot is adnak hozzá. A gyártás során emellett különféle adalékanyagok is kerülnek a termékbe, amelyek sűrűbbé teszik állományát, megakadályozva, hogy a víz kiváljon belőle.

„Miután az összetevőket alaposan elkeverték, már csak a töltés van hátra. A termékből a pontos mennyiséget az eleinte henger alakú tubus alján keresztül töltik be, majd egy gép ügyesen összehajtogatja azt, ami légmentes zárást biztosít” – tette hozzá Traszkovics Zsolt, megjegyezve, hogy a Piros Aranynak van csípős változata is, melynek gyártásához értelemszerűen csípős paprikát használnak fel.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.