Tisztább lesz a ruha, ha több mosószert használok? Meglepő lehet a válasz

Olvasási idő kb. 2 perc

Az elterjedt gyakorlattal szemben a mosószer adagolásánál nem a minél több, annál jobb elvet érdemes követni.

Ha különösen piszkos vagy büdös ruhákkal pakolod meg a mosógépet, erős késztetést érezhetsz, hogy az ajánlott mennyiségnél egy kicsivel (vagy sokkal) több mosószert használj. Hiszen logikus: ha a szokásosnál szennyezettebbek a ruhák, akkor elkélhet az extra tisztítóerő. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Sőt, ha úgy mosol, mint a többség, akkor elképzelhető, hogy nemcsak itt követed el a hibát, hanem minden mosásnál indokolatlanul sok mosószert használsz.

Mi történik, ha túl sok mosószert használok?

Hiszed vagy sem, ezzel pont az ellentétes hatást éred el, vagyis egyáltalán nem lesznek tőle tisztábbak a ruháid. A több szappan ugyanis több habot is jelent, melynek a kezelésére a mosógép nincs felkészülve, így mosószermaradványok maradhatnak a ruhákon.

Ha eltúlzod a mosószer adagolását, a kelleténél több hab képződhet a mosógépben
Fotó: Simon McGill / Getty Images Hungary

A másik probléma, hogy a mosószer egy bizonyos mennyiség felett sikamlóssá teszi a ruhaneműket, ami akadálya lehet annak, hogy a mosási ciklus során egymáshoz dörzsölődjenek, és ezáltal megszabaduljanak a felületi szennyeződésektől. És akkor az anyagi és fenntarthatósági szempontokról még nem is beszéltünk:

Idézőjel ikon

Ha túl sok mosószert használsz, akkor a gépnek több vizet kell felhasználnia.

Számolni kell azzal is, hogy a mosószermaradványok a mosógép sarkaiban, apró kis zugaiban felhalmozódva kitűnő táptalajt kínálnak a baktériumok és a penész számára, ami idővel odáig fajulhat, hogy a frissen mosott ruhák büdösen kerülnek elő a gépből.

Honnan tudhatom, hogy túl sok mosószert használok?

A mosószer „túladagolására” általában a következő jelek figyelmeztetnek:

  • A kimosott mosott ruhák nyálkás, ragacsos tapintásúak.
  • A gépi szárítás után a ruhák keménynek, kényelmetlennek tűnnek.
  • A színes ruhák fakónak látszanak.
  • A fehér ruhák színe törtfehérré vagy szürkévé változik.
  • A ruhák viselése bőrirritációt vált ki (ami főleg érzékeny bőr esetén jelentkezhet).
  • A „tiszta” ruhák kellemetlen, penészes szagot árasztanak.
Az adagolási útmutató csalóka lehet
Fotó: Gpointstudio / Getty Images Hungary

Mennyi mosószert érdemes használni?

Ezt több tényező, így a töltet mérete, a mosószer fajtája és a mosógép típusa is befolyásolhatja. A mosási szakértők alapszabályként azt szokták mondani, hogy egy hagyományos mosáshoz már egy evőkanálnyi folyékony mosószer vagy negyedcsészényi mosópor is elegendő lehet. Az adagolási útmutatón valószínűleg ennél nagyobb mennyiség szerepel, de ahogy arra Sara Bogdan fenntarthatósági szakértő is rámutatott, a gyártók egy terméket árulnak, és azt akarják, hogy minél többet vásárolj belőle.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.