Mézzel az allergia ellen: tényleg segít, vagy semmi haszna?

Olvasási idő kb. 3 perc

Egyes elképzelések szerint a méz fogyasztása – főleg, ha helyi termelőktől származik – segíthet felvenni a harcot az allergia kellemetlen tünetei ellen. De mit mond erről a tudomány?

Az elmélet azon alapul, hogy a környékbeli méhek összegyűjtik a polleneket, amelyek így a mézbe kerülnek, ezért ha rendszeresen fogyasztasz belőle, fokozatosan hozzászoktathatod a szervezeted az adott területre jellemző allergénekhez. A meggyőződés, miszerint a módszer működik, olyan széles körben kezdett terjedni, hogy egy kutatócsoport úgy döntött, megvizsgálja, valóban így van-e – számolt be a Popular Science

Ennyit ér a méz az allergia ellen

Az első tanulmány során a kutatók szezonális allergiában szenvedő önkénteseket vontak be a vizsgálatba, akiket két részre osztottak. Az első csoport tagjainak azt mondták, hogy mindennap egyenek meg egy evőkanálnyi mézet, miközben a többieknek mesterséges mézaromával ízesített kukoricaszirupot kellett fogyasztaniuk. Azoknál, akiknek igazi méz jutott, az allergiás tünetek számottevően csökkentek, de mivel a bevont betegek tisztában voltak vele, hogy placebót kaptak-e, vagy sem, az eredményt nem lehetett megbízhatónak tekinteni.

A méznek számos jótékony hatást tulajdonítanak
Fotó: StefaNikolic / Getty Images Hungary

A következő vizsgálatnál a résztvevők már vakon mentek. Itt három csoportra osztották őket. Az első csoport tagjai helyi mézet, a másodiké pasztőrözött mézet, a harmadiké pedig ízesített cukorszirupot kaptak, melyekből mindennap egy teáskanálnyit kellett fogyasztaniuk. A fejadag azonban egyesek számára túl töményen édesnek bizonyult, ezért az eredeti 36 önkéntes közül időközben 13-an kiszálltak. A többiek, akik 30 héten át állták a sarat, végül egy napló formájában számoltak be arról, hogy a kísérlet miként hatott a tüneteikre. Mint kiderült, nagyjából sehogy, mert a mézfogyasztók sem lettek jobban a szirupos csoporthoz tartozókhoz képest.

Persze elképzelhető, hogy a résztvevők egyszerűen nem ettek elegendő mézet ahhoz, hogy bármiféle változást tapasztaljanak. A kutatók tanulmányukban megjegyezték: az allergének orális beviteléről már korábban bebizonyosodott, hogy hatékonyan képes hozzászoktatni a szervezetet az allergiáért felelős anyagokhoz, így elkerülhető a túlzott immunreakció. Ebből az következik, hogy a méznek elvileg segítenie kéne, de ha a mennyiséggel akadt gond, akkor nem feltétlenül vagyunk kisegítve vele, mert ahogy a vizsgálatból is kitűnik, nem mindenki tud naponta több kanálnyi mézet megenni.

Van, aki a mézre is allergiás

De a probléma csak keveseket érint. „Tévedés azt hinni, hogy aki allergiás a virágporra, az a mézre és a többi méhészeti termékre is feltétlenül túlérzékeny” – tisztázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, aki szerint ez mindössze csak a betegek 5-10 százalékára igaz. A mézre adott túlérzékenységi reakció náluk leginkább a pollen-étel keresztallergia tüneteihez hasonlítható, vagyis a nyelv, a szájpadlás és a torok viszketésével jár együtt.

Egy másik tanulmány azt sugallja, hogy számíthat a méz típusa is. Finnországban a nyírfapollen az egyik legjellemzőbb szezonális allergén, ezért a helyi kutatók olyan önkéntesek közreműködésével végeztek vizsgálatokat, akik erre érzékenyek. Egyik csoportjuknak sima mézet, míg a másiknak nyírfapollennel dúsított mézet adtak, a kontrollcsoport tagjai pedig egyáltalán nem ehettek mézet. A kísérlet érdekes eredményt hozott. Az adott allergénnel ellátott méz hatására a résztvevőknek sokat javultak a panaszai, illetve több tünetmentes napot éltek át még a sima mézet fogyasztókhoz viszonyítva is.

A bökkenő csak az volt, hogy a kontrollcsoport nem kapott semmiféle placebót, csupán arra kérték őket, hogy kerüljék a méztartalmú ételek fogyasztását a tanulmány ideje alatt. Így tehát lehetséges, hogy a méz mindkét formájánál csak a placebohatás érvényesült. A hagyományos és a nyírfapollenes méz között nem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni, ezért az eredményben a szerencse is közrejátszott, ugyanakkor nem lehet kizárni azt sem, hogy az extra pollentartalom valóban befolyásoló tényezőként működik.

Konklúzióként elmondható, hogy ha úgy érzed, neked igenis segít a méz az allergia tünetei ellen, akkor nyugodtan fogyaszd továbbra is. Habár az eddigi kutatások alapján elképzelhető, hogy csupán a placebo-hatás játszik benne közre, annak is jótékony szerepe lehet.

Idézőjel ikon

Ha úgy hiszed, hogy a méz segít, talán tényleg így lesz.

Nézd a jó oldalát. A méz finom és egészséges, ezért a legrosszabb, ami történhet, hogy megemeli a vércukorszinted, de mivel természetes édesítőről van szó, korántsem annyira, mint a cukor.  

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.