A töretlen népszerűségnek örvendő hekkhez számos érdekes tény kapcsolódik. Cikkünkben ezekből válogatunk.
A balatoni strandolás ma már szinte elképzelhetetlen hekkezés nélkül, de ez nem volt mindig így. Az 1960-as évek előtt a hal létezésről sem tudtak hazánkban. Vajon pontosan honnan származik a hekk, hogy néz ki, és miért lett ilyen népszerű a Balatonnál?
A neve is érdekes
Az európai hekk (Merluccius merluccius) nem más, mint az argentin partok közeléből származó, tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka, amelyet csacsihalnak is neveznek. Hogy Magyarországon hogyan lett belőle hekk, az a múlt homályába veszik.
Nincs a magyaron kívül egyetlen olyan ismert nyelv, amelyben a csacsihalat hecknek írnák.
„A csacsihal becsületes neve albánul merluci, dánul kulmule, hollandul heek vagy stokvis, angolul hake, finnül kummeliturska, franciául bardot, brochet de mer, colin, hoglet, merlan, merlu vagy nasello, németül hechtdorsch vagy seehecht, olaszul merluzzo vagy nasello, portugálul marmota, pescada, sőt pescadinha, spanyolul pescada vagy pescadilla, svédül kummel, törökül berlam baligi. Magyarul pedig heck, de csak magyarul” – írja híres szakácskönyvében Váncsa István.
Erre az lehet a legvalószínűbb magyarázat, hogy angol neve, a „hake” hekkre magyarosodott a balatoni büfésorokon.
Semmi köze a Balatonhoz
Mostanra valószínűleg már senki nem hiszi azt, hogy a hekket a Balatonból fogják ki. Ez már csak azért is lehetetlen lenne, mert nem édesvízi hal. Annak, hogy ekkora sláger lett belőle a magyar tengernél, praktikus okai lehetnek.
„A 60-as, 70-es években hazánkban már jelen lévő hekk feltételezhetően a magyar édesvízi halak exportja következtében fellépő készlethiány pótlása, illetve a keszegfélék árának növekedése miatt jelent meg. Rendkívül könnyű elkészítése miatt hamar közkedvelt halétellé vált hazánkban is, emiatt is sütötték, illetve a »hagyomány« miatt sütik a mai napig a balatoni büfékben, a strandokon és az éttermekben a Dél-Atlanti-óceán partja mentén, a Földközi-tengeren, Észak-Skandinávián és Izlandon át egészen Észak-Afrikáig nagyüzemben halászott tengeri ragadozó halat” – emlékeztet a Nébih által szerkesztett Szupermenta.
Elég marcona külsejű
A hekk valójában igen nagy méretű: 1-1,6 méteresre is megnő, súlya pedig elérheti a 10-16 kilogrammot. A hazánkba érkező hekkek azonban fiatalon kerülnek a hálóba, súlyuk így 35-50 deka között, míg hosszuk 30-35 centiméter körül alakul.
A hal ragadozó életmódot él, és a felszín közeli nyílt vizekben rajhalakkal vagy heringekkel táplálkozik, ezért fogai hosszúak és nagyon hegyesek, ami emberi szemmel nézve riasztó vonásokat kölcsönöz neki. Ezzel ugyanakkor a strandon már nem szembesülünk, mert kifogása után a hekket egyből feldolgozzák: levágják a fejét, és kibelezik. Így kerül aztán Európába is.
A spanyolok a legnagyobb rajongói
Ha azt hiszed, hogy a hekk nálunk a legnépszerűbb, akkor bizonyára még nem jártál Spanyolországban, ahol az átlagos éves hekkfogyasztás 6 kg/fő (Magyarországon a teljesen éves halfogyasztás 6,5 kiló, amiben minden más halfaj is benne van). Ez azt jelenti, hogy a spanyolok annyi hekket esznek, mint a világ összesen. Rajtuk kívül az olaszok és a franciák is előszeretettel fogyasztják – már, ha jut nekik belőle.
